12..resz Az edzes es az ujra kezdes
Mika:
Reggel frissen ebredtem fel. Amint elindultam suliba valahogy orultem. Az hogy tanithatom a barataimat valahogy felpezsditett. Es Hirot? Az orak unalmasan teltek. Semmi kulonso nem tortent. Hiroekkal megbeszeltuk hogy talalkozunk a deli sikatornal.Amint hazzaerkeztem tanultam marmint amibol kellett es feloltozve egy fekete ruhaba:
-He, csini cica hova mesz egyedul? Elkiserhetlek?-kerezte megragadva karom.
-Nem koszonom.-mondtam es kirantottam a karom.
-Allj csak meg!-huzott vissza.
Tekintetem voros lett es eleresztve megijedt.:
-Te....te mi vagy?-kerdezte.
-A remalmod.-mondtam es elfutott.
-Mika!-hallottam meg Hiro hangjat.
-Szia.-koszontem.
-Jol vagy?-kerdezte.
-Persze.-mondta
-Felejtem el hogy mar nincs szukseged vedelemre az emberek irant.-mondta.
-Hat ez igaz.-mondtam.
Elore neztem mivel meg van egy kepesegem amit 1 honapja deritettem ki hogy ha voros a szeme akkor es koncentralok akkor 50 m -re is tudok elore latni.
-Ayaek most ernek oda.-mondtam.
-Innen latod?-kerdezte.
-Igen.-mondtam.
-De kiraly! en is vampir akarok lenni.-mondta es en megalltam.
-Mi a baj?-kerdeztem amint eszre vett.
-Te nem lehetsz az. Te nem akarsz az lenni.-mondtam.
-Miert?-kerdezte.
-Mert nem tudod mivel jar.-mondtam.-Verd ki a fejedbol.
-Re..rendben.-mondta.-Mika...csini vagy.
-Koszi.-mondtam.
Megerkeztunk a helyszinre.
-Sziasztok!-koszontunk mind.
Amint egy elhagyott reszre ertunk , elkeztem beszelni:
-A vampirok a vert kivanjak. Megolni nem lehet oket ha nem vagy az. Sebesiteni meglehet faval vagy femmel. Igy ti megsebesitek es mi megoljuk.-mondtam.-Az ereitekre vigyazatok, a csuklo es a nyak reszen azt fogjak eloszor celba venni.-mondtam.
-Miert?-kerdezte Nozomu.
-Ezert.-mondtam es mar a nyakanal voltam.
-Ertem.-mondta.
-Rendben Hiro tamadj meg.-mondtam.
-En nem.-mondta.
-Tamadj meg.-mondtam.
-De...-de kozbe szoltam.
-Semmi de nem banthatsz.-mondtam.
Elkezdett felem futni de ekkor en megfogva a foldre raktam.
-Ne nyiltan tamadjatok erre varunk mi .-mondtam.
-Ertettuk.
Amint vege lett az elso edzesnek lassan indultunk vissza. Vagyis en maradtam takaritani amit kellett. Epp a fakat raktam helyre amikor megereztem Hiro szagat:
-Miert jottel vissza?-kerdeztem.
-Segitek.-mondta es mar vette is el a fakat.
-Nem kell.-mondtam.
-De akkor is.
Egyutt raktuk es tettuk a dolgokat. Annyit nevettunk. Olyan volt mint regen. Amikor vegeztunk:
-Elmejunk a folyohoz?-kerdeztem.
-Igen.-mondta.
Az uton hallgattunk. Amint megerkeztunk leultem a fube:
-Tudod miert szerettem ezt a helyet?-kerdezte.
-Nem.-mondtam.
-Kicsi koromba cikiztek mert alacsony voltam.-meselte.
-Nem latszik.-mondtam.
-Itt vertem meg eloszor oket.-Azert szeretnek segiteni neked hogy megvedjelek.
-Hiro...-de kzobe szolt.
-De ez nem lehetseges, te meg nalam is erosebb vagy.-mondta es leult mellem.
-Hiro tudtad hogy olyan vagy mint a folyo.-mondtam.-Elore haladsz csak is elore.
-Tenleg? De en eg szeretnek lenni.-mondta.-Akkor tudnam hol vagy es megtudnam verni aki megbant.
-Hiro...-szolaltam meg es felult.
-Tudom ez nem...-de ekkor megcsokoltam.
Eloszor meglepodott de majd visszonozta. Amikor szetvaltunk ramnezett:
-Mika leszel ujra...-de megint kozbe szoltam.
-Igen!-kialtottam.
Annyira boldog voltam, de csak azert mert nem tudtam mivel jar meg ez....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése