5.resz ファーストキス (Az elso csok)
Mika:
Reggel telefon csorgesre keltem fel a kijelzon " Hiro" :-Halo?-mondtam.
-Szia, nez ki.-mondta.
Ezt tettem es kit lattam hiro a haz elott bicajjal.
-Jo reggelt!-intett felem.
Mosolyogva oltoztem fel es indultam le. Hiro mosolyogva fogadott:
-Hercegno ele allt a hintoja.-mondta nevetve.
Feultunk es elindultunk , szorosan fogoztam Hiroba es neki doltem. Szebb ennel nem lehet. Barereztem illatat nem kell megtegyem,sot nem is fogom. Amint megerkeztem a csajok csak ugy neztek:
-Szia Mika.-koszont egy fiu hang Tatsuya.
-Szia.-koszontem de ereztem Hiro pillantasat rajtunk.
Bementunk orara. Az orak hamar leteltek. Az ebdlobe Aya azt akarta,hogy a fiukhoz uljunk. Persze Manami es Hana nem akartak sot en se de vegul csak oda ultunk:
-Sziasztok!-koszont Aya es leult Nozomu melle.
En meg nem tudom de automatikusan Hiro melle ultem.
-Hellosztok! Na milyennek az oraitok?-kerdezte Nozomu.
-Unalmasak.-mondtam.
-Mondja az aki a konyvtarba tanul.-mondta Aya.
-Tudod ,hogy megvaltoztam.-mondtam.
-Tudom ...de akkor is meg jarsz.-mondta.
-Koszi.-mondtam.
A fiuk meg nevetni kezdtek.
-Mi olyan erdekes?-kerdeztem karba tett kezzel.
-Ez a civakodasok, ti nok masok vagytok.-mondta Nozomu.
-Hahaha nagyon vicces.-mondtam es Hiro elnevette magat.-Valamit akarsz?-kerdeztem fel fordulva.
-En nem.-mondta.
-Remelem is.-mondtam.
Es ekkor megint az a mellkasi fajdalom. Korbeneztem a terembe de senki se volt o.
-Mika jol vagy?-hallottam meg baratnom hangjat.
-I...igen.-mondtam.
Ekkor megcsorrent a mobilom:
-Halo?-kerdeztem.
-Mika kozeledbe van.-hallottam meg Aguri hangjat.
-Tudom erzem.-mondtam.
-A kotelek.-mondta ki.
-Mi?-kerdeztem.
-Ha valakit atvaltoztatsz egy fajta kotelek van koztetek, ha gyulolitek egymast, fajdalom ha meg szeretitek valami ami nem valaszthat el. -mondta.
-Ertem...-mondtam.
-Semmi gond itt vagyunk a kozeledbe nem banthat.-mondta.
-En nem felek tole.-mondtam.
-Persze csak mondd...Latom tenleg megvaltoztal.-mondta.
-En is tudtam. Most ha megengeded pa.-raktam le.
Ezutan elvaltunk es hamar lejartak az orak is. Furcsa modon a fuzetem sarkara Hirot rajzoltam le. Epp Ayat kerestem mivel gondolom Nozomu osztalyaba van amikor szinten zenet hallok. Megint Hiro.
-Bocsi, nem lattad Nozomut?-ahol Nozomu ott Aya.
-Miert?-kerdezte.
-Gondolom Aya vele van de nem talalom Ayat.-mondtam.
Es ekkor megcsokolt, meglepodtem de vissza csokoltam es ekkor loktem el magamtol. Kifutva a terembol nekidoltem a falnak es lecsusztam. Az elso csok Hiroval volt. A ujjam a szajamra raktam. Szeretem. Epp hazafele tartottam amikor valaki utanam kialtott:
-Mika!-felismertem a hangot.
-Hiro.-fordultam meg.
-En....csak....sajnalom.-mondta.
-Semmi baj. En....-de automatikusan kozeledtem fele es megcsokoltam.
Ezt meg miert teszem? Meglepodott de visszacsokolt ekkor:
-Mika!-hallottam meg apam hangjat.
-Apa.-szakadtam el Hirotol.
-Gyere hazamejunk.-mondta.
Az ut csendbe volt de amikor megerkeztunk:
-Ezt meg hogy tehetted?!-mergesvolt apam nagyon.
-En....sajnalom, de mar nagy vagyok.-mondtam.
-Nagy? Milyen nagy?-kerdezte.
-Saori-nak az elso csokja hany evesen volt? 11?-mondtam.-Neki miert lehet es nekem miert nem?-kerdeztem.
-Eleg legyen!-kialtott.
-Most a szobadba mesz es reggelig ki sem jossz onnan.-mondta.
Mergesen mentem be a szobamba es ultem le az agyra. Ekkor megcsorrent a mobilom:
-Halo?-kerdeztem bele.
-Szia mi tortnet?-kerdezte Hiro.
-Semmi nagy dolog.-mondtam.-Apam vedelmezo fajta.-mondtam.
-Ertem, en saj...-dekozbe vagtam.
-Nehogy azt mondd,hogy sajnalom,mert a masodikat en adtam.-mondtam.
-Igen de....-de megint kozbe vagtam.
-Semmi de! Hiro...-szoltam.
-Igen?
-En....- ラブ (Szeretlek) akartam mondani de nem tudtam.-En....en...sajnalom.
-Tessek?-kerdezte.
De mar leraktam nem mondhatom el neki veszelybesodorhatom, bar az erzes nagyobb , nem erdekel tudok ellene kuzdeni. Hiro sajnalom....
Hiro:
A csokot o is akarta? Nem hiszem el. En szeretem ot.Sok minden aggasztott, eloszor hogy mit mondhat neki az apja, masodszor az ebedlobe valo beszelgetese . Vajon kivel beszelt? Es mirol? Es mit jelent" En nem felek tole" Kitol? Es az mit tett?\ -Hiro...-szolitott meg noverem.
-Igen?-kerdeztem.
-Keresnek!-mondta.
Lementem es nem hittem el ki all ott:
-Te?!....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése