Szerelmi arnyek
36.resz Kuzdeni kell
Jun:
-Jaj annyira orulok, hogy vegre kiengednek dragam. Meg egy ket napot pihensz es elkezdhessuk az eskuvoink tervezeset. Kepzeld Yutaek mar elkezdtek a keszulodest, le lett foglalva az etterem is.Szerinted meghivnak ra? Tulajdonkeppen Yuta volt szomszedotok volt ugye? - 2 het elteltevel az orvosok ugy dontottek , hogy hazamehetek.
Saki epp segitett, hogy osszepakoljak. A kezem es a fejmrol is lekerult a kotes. Minden rendben volt. A kezem ugyan az volt eltorve mint mutlkor. Akarhanyszor ra neztem, eszembe jut amikor eloszor eltorott. Airit mentettem meg, nem akartam,hogy bantsak igy nem verekedtem. 1 het elteltevel ugy tettem mintha meg fajna es kertem, hogy meg mindig gondoskodjon rolam, ettessen. , de aztan kiderult a kis titkom. Elmosolyodtam, de ahogy elkezdett a kis majom beszelni az eskuvojukrol elment az egesz kedvem.
-Nem erdekel engem az eskuvojuk es a mienk sem.
-Tessek? A mienk sem? Hogyhogy? Jun most mar elkellene kezdjunk...
-Fogd fel, nem szeretlek. Nem szerettelek es soha nem is foglak.
Elevettem a taskam es elindultam kifele , de mielott at leptem volna a kuszobot megszolalt:
-Abban remenykedsz, hogy valami csoda folytan ujra egyutt lehettek? Hat csak felebresztelek, hogy ilyen nem tortenhet meg. O mar nem szeret , Yutat valasztotta es nemsokara osszehazasodnak.
- Ne jojj utanam. - ennyit mondtam es elindultam kifele.
Yutat valasztotta? Azt nem hiszem, csupan tul kedves... az en Airim engem szeret , csak nem tudom, miert nem akar most harcolni ertunk, miert nem akar most szembe szallni az emberekkel? En nem ertem, nem akarja a sajat boldogsagat. De ha o nem lehet boldog en sem tudok az lenni. Miert teszi ezt Airi? Miert ? En kuzdeni akarok, en kuzdeni akarok erte es soha nem fogom tobbet elnegedni ha ez sikerul. Vele akarok lenni, vele es senki massal.
Airi:
Amiutan kileptem a korterembol,Saiki latta, hogy nem vagyok jo passzban. Igy nem kerdezett semmit. Csak hazavitt. Otthon szerencsere a szuleink nem voltak, s Yuta is csak ra 2 orara erkezett haza. De mar nem kapott fent, megkertem Saikit, hogy mondja azt nem ereztem jol magam es lefekudtem korabban. Hallotam, mikor Yuta fellep es odasetal hozzam ,megpuszil majd kimegy. Ezutan teljesen osszetortem es bogni kezdtem. Ez a csok, ez a beszelgetes mindent felkavart. Jaj Jun en is annyira szeretnek veled lenni... de most mas a helyzet mint ezelott volt. Egy egesz vilag ellenunk fordulna talan, szuleink , jegyestarsunk, minden ember rosszalloan nezne .Hogy tudnank ezekutan tukorbe nezni? Teged nem hibaztatlak, tulajdonkeppen en ronotttem el mindent. Az en hibam ez az egesz, ha akkor nem megyek el , elmondom neked hogy mitol tartok, akkor nem lennenk itt hanem talan mar elfogadta volna mindenki a kapcsolatunkat es mar a sajat eskuvonkre keszulnenk... Oh... csak zokogtam es zokogtam. Aruha probara elmentem, egy csipkes pantnelkuli sellos stilusura esett a valasztas, de ott se perdultem fel igazan. Miyabi es Momoko is elkisert, de nem kerdeztek semmit. Csak turtek...
S a kedvem a kovetkezo 2 hetbe se jott vissza, mar olyan voltam mint egy elo zombi. Szuleim nem ertettek, Yuta sem ertette mi utott belem. Folyamatosan csak azt hajtogattam ez faj az faj , nem erzem jol magam... De egy ido utan, mar ebbol is sok volt... apam be is gurult ...
-Mi a baj? Airi nagyon aggodom erted, mar ket hete nem csinalsz nagyon semmit itt uldogelsz osszeroskadva , betakarva nezel kifele... - a szobamba uldogeltem az ablakba , neztem kifele.
Yuta ma kesobb megy be dolgozni, elottem terdepelt es a kezemet fogta. Aggodo tekintete szinte bele egett a tudatomba , annyira utalom magam, annyira utalom, hogy ezt kell tegyem vele.
-Kerlek, mondj valamit. Kerlek. Nem tetszik a ruha? Az etterem? Meggondoltad magad? En tettem valamit?
Mely lelegzetet vettem es fele fordultam. Jobb kezem az arcara tettem:
-Nagyon szep a ruha, nincs bajom az etteremmel. Nem tettel te semmit ... csak nem erzem jol magam.- furt a lelkiismeretem, szinte perzselt engem.
-Nekem ez egyaltaln nem tetszik Airi. Gyere meg van egy oram, menjunk el az orvoshoz. -megfogta kezem es huzni kezdett.
-Ne! Nem kell...
-De ez nem normalis szivem. Ez, aggaszt. Nem szeretnem ha valami komoly lenne, nagyon aggodom.
-En... elmegyek egyedul. Te csak nyugodtan keszulj el. - oh Airi tobbet soha eletedbe nem tudsz tukorbe nezni.
-Egyedul?
-Megkerem Saikit, hogy jojjon velem. Utana felhivlak.- -mondtam es puszit nyomtam az arcara.
Ugy tunt megkonnyebult, bolintott es magahoz huzott, atolelt majd megpuszilta homlokom. Mielott kilepett a szobabol meg egyszer ramnezett es elmosolyodott:
-Szeretlek. -mondta.
-Tudom. En is...- mondtam halvany mosolyt eroltetve magamra.
2 perc sem telhetett el, mikor kopogtak . Azt hittem Yuta tert vissza, de nem ... Saiki volt:
-Jol vagy? Yuta megkert, hogy kiserjelek el az orvoshoz.
-Jol vagyok. Nincs semmi bajom. De boldogtalan vagyok... Saiki boldogtalan...
Ezzel mellkasaba temetkeztem es ismet elkezdtem zokogni.
-Jaj hugocskam, te olyan kedves vagy. De ezt tenyleg igy akarod folytatni? Mit fogsz mondnai, ha Yuta hazaerkezik, vagy felhiv es megkerdi mi volt a kivizsgalason? Tovabbra is hazudni akarsz? 2 es fel het es ferjhez mesz. Ez nem lesz jo
-Azt hiszed en nem tudom? De mit tehetnenk, szornyen erzem magam Yuta miatt, de ha kimondom a vegso szavakat akkor , en osszetorom a szivet,Yuta meggyulol es a csapata ram szall.
-A csapat?
-Azert mentem el 1 eve , mert...
S elmeseltem a tortenteket. Ennyi ev utan, valakinek ezt is elmondtam.
Jun:
Otthon fekudtem az agyon, amikor a sracok es Miyabiek betortek, szo szerint kicsptak az ajtot es beleptek .
-He! Mi ez? Mi tortent?
-Azonnal menj megkeresni Airit.- mondta Miyabi.
-Airi megvaltozott, nem akar harcolni ertunk. Nem is erdekelte, hogy mi van velem. Mikor felebredtem tudta meg, hogy mi volt velem. S akkor is bevalotta, hogy szeret de elfutott.
-Airi mar az elejen tudta, hogy mi tortent veled! -szolalt meg Sho.
Dobbenten neztem ra:
-Mirol beszelsz? -ultem fel.
-Nem akarta, hogy tudd. De Airi elso nap mar volt itt nalad. Nyaralasrol hazaertek es vacsoranal megtudta.Miyabi meguzente neki, ok sem lattak.Csak en, hogy ott jart. Azonnal idesietett, ott hagyta a szuleit es a volegenyet se szo se beszed es ide sietett. Azt mondta,hogy az nap ugy ment a partra, hogy kesz itt a vege elfelejt , de nem tudott. Nem tud kiuzni a szivebol , nagyon szeret teged es nem tud kitorolni. Nagyon sajnalja, hogy elhagyott, hogy nem kuzdott erted, de talan igy lesz a legjobb, nem akar neked fajdalmat okozni. Azt akarja, hogy boldog legy. - a beszede vegere dobbenten alltam fel.
Sho hozzamlepett es kepen vagott. Eltantorodva a foldre estem:
-Azt mondtad, hogy vigyazol ra, azt mondtad, hogy nem hagyod el. At adtam neked, s erre mi tortenik? Kicsuszik a kezeid kozul. Airinek erore van szuksege, batoritasra, hogy megmutasd mennyire is szereted. Szoval szedd ossze magad es legy ferfi! - a foldrol neztem Shora, aki duhosen meredt ram.- Ne legy nyapic,es necsak annyit mondja, hogy kuzdjetek ertetek. Hanem cselekedj , mondd meg, hogy te nem hagyod el soha tobbe, hogy te csak vele tudsz boldog lenni.
-Azt hiszed ezt nem mondtam?! -szolaltam fel.- 2 hete a korhazba is kihangsulyoztam , de ott hagyott azt mondta, hogy tul sok szemelyt bantanank meg. Inkabb boldogtalan akar lenni.
-Airi nem akard boldogtalan lenni! - szolalt meg Momoko, mindenki dobbenten nezett ra. Senki sem hallotta meg igy kiabalni.- Airi osszevan torve , nem akar boldogtalan lenni. Csak tulsagosan kedves, nem akarja elveszteni Yutat mint baratot. Kis butuska , tudja jol, hogy mit akar , de lelkiismeret furdalas van Yuta, szulei mindneki irant, hogy hirtelen megvaltoztatja a donteset. Jun, Airinek szuksege van rad.- probaltam minden szavat megemeszteni. - Elveszett ebben a vilagban, mert nem vagy ott vele. O nem az aki volt, de neked sikerulhet visszahuzni. Minden terhet magara
akar vallalni .
Majd csak azon vettem eszre magam, hogy szaladni kezdek kifele :
-Varj! Jun! Airi szobafogsagba van. - ert utol Sho.-Ez megallit?
-Nem, beosonok valahogy.
Es szaladtam,szaladtam Airihez. Amikor Airi hazahoz ertem, ovatosan kozelitettem meg nehogy valaki meglasson. Yuta kocsija nem volt itt es a szulei sem, igy gondoltam, ok nincsenek itt. Tudtam melyik a szobaja, igy lassan odaleptem. Szerencsem volt, a teraszra egy hosszu indak, nottek fel. Itt feltudnek maszni. Megegyszer korbe neztem majd mazni kezdtem. Nem feltem, egy cel lebegett elottem azonnal beszelni akartam Airivel es elmondani neki, hogy ne feljen mert itt vagyok vele. Amikor felkerultem a teraszra lassan kopogtattam az ablakon. Lassan lepett oda az ajtohoz, amikor elhuzta a fuggonyt meglepodtem rosszul nezett ki . Valoban osszetortnek. Oh szegenykem. O is meglepodott mikor meglatott es azonnal kinyitotta az ajtot.
-Jun te mit csinalsz itt?
-Veled akartam beszelni. -aggodva neztem rajta, egy takaro volt ratakrava, alatta trening nadrag es egy bo polo.
-Gyere be, mielott valaki meglat.- behuzott es az ajtohoz sietett, hogy bezarja.- Mirol lenne szo? Azt hittem, hogy a korhazba mindent megbeszeltunk.
-Nem, nem volt minden. Tudom, hogy voltal nalam elso este, mikor elutottek. Tudom, hogy miket mondtal...- megfogtam az arcat es kenyszeritettem, hogy nezzen engem. - Airi en sem tudlak elfelejteni, nem tudlak innen kitorolni. Szeretlek, annyira szeretlek. Nem kerheted tolem azt, hogy boldog legyek mikor en veled vagyok boldog senki massal.Ne felts engem, ne felj a vilagtol. Mi tortent veled? Hol az az Airi aki szembe szallt velem? Hol az az Airi akibe beleszerettem? Ez nem te vagy?
-En..tudom... de ...nem tudom. Egyszeruen nem tudom mar kontrolalni az eletem.- ezzel kiszakadt az erintesembol es leult az agyra es kezei koze temette arcat. Odasetaltam hozza es leterdepeltem eleje.
-Ne monjd ilyent. Elvesztel, elvesztel Airi. De en itt vagyok veled , nem hagylak el soha. Egyutt mindenen kepesek vagyunk atveszelni. En hiszek bennunk, kerlek higgy te is. Nem akarhatod, hogy mindketten boldogtalanok legyunk. Szeretlek. - a mondatom vegere felnezett.
-Dehogy akarom.- a nyakamba ugrott es zokogni kezdett.- Oh, Jun annyira elvesztve erzem magam, minden a feje tetejere allt. Es ennek en vagyok a hibaja, ennek az egesznek kozottunk en rontottem el.
-Sss dehogy. Mindketten hibasak voltunk. De meg van idonk kijavitani. Szeretlek! Az a csok, amit a balesetem elott lattal, nem jelentett semmit, en nem erzek Saki irant semmit. Hirtelen tamadott le. En teged szeretlek es mindig is teged szerettelek.
Es ekkor lassan ismet kozeledtunk egymashoz es ajkaink egymasra talaltak. Csokunkba ott volt az eddig minden fajdalom, az, hogy ennyire eletavolodtunk , de ugyanakkor ott volt a kotodes, a vegtelen kotodes ami soha nem fog elszakadni.
-Minden megoldunk rendben? - valltunk el.- Osszuk egymas terhet es boldogok leszunk.
Bolintott, majd egy ropke csok utan elindultam ovatosan lefele, hogy ne vegyenek eszre. Airi egesz veigg nezett, mig lemasztam a teraszrol, aggodott. De orultem, hogy mindent tisztaztunk es remelem minden rendben lesz. Most mar tudtam, hogy Airi megkapaszkodott bennem es megossza velem a terhet. Ugy ereztem sikerult biztonsagosan kierkeztem. Es boldog voltam, most talan ismet egyenesen jarhatunk Airivel.
Airi:
Bekellett valljam magamnak, en nem tudok Jun nelkul elni. Nekem o az eletem. Es nagyon boldogga tett most, hogy eljott ide es mindent megmagyarazott, hogy szeliden lagyan megfogott a sotetsegben, a kaoszban es kiakar huzni onnan. Valo igaz, ugy ereztem az utobbi honapokban talan mar, minden a feje tetejere allt es elvesztettema kontrolt, nem tudtam iranyitani az eletem. Foglamam sincs, hogy mehettem ismet el a sajat szemelyisegmtol. Kuzdenem kell, kuzdenem kell ertunk, mert nem vagyok egyedul Jun is velem van es kuzdeni fogunk. Nem szabad tobbet elszaladnunk. Nem fogok tobbet elszaladnom. Minden megodlunk, mindent megoldok... biznom kell Junba es nekem is tennem kell valamit. Az en boldogsagom is szamit, ha bar ez azt jelenit, hogy megkell bantsak valakit. Osszeszedtem magam es feloltoztem, ugy gondoltam kimegyek az ugynokseghez, reg voltam arra fele es tudom, hogy aggodnak ertem a csajok. S apam is mar akar latni haladast tolunk. De amikor elkeszultem, hirtelen csapodott az ajto es Yuta lepett be:
-Tortent valami?
