Szerelmi arnyek
40.resz Keseruseg
Jun:
-Ti ezt jol atgondoltatok?
-Most akarsz lebeszelni rola? - neztem Satoshira.
Epp osszepaokoltam az utlso holmijaimat.
- Mas dontesuk nincsen szivem. - lepett Satoshi melle Miyabi es megfogta a kezet.
-Mintha egy tini dramaban lennenk. - mosolygott el Momoko.
- Na jol van azt hiszme megvagyok. - vettem az agybol le a borondom
-Na jol van itt a haz kulcsa, kis haz de otthonias, es valoszinu,hogy poros de...
-Jo lesz, nagyon halasak vagyunk Sho. - Sho dedmamajanak van egy kis haza Miyako-jiman, ott huzzuk meg magunkat, nem fognak ott keresni. -Tenyle gnem tudjuk,hogy visszonozzuk.
Tudom,hogy a barataink nem fognak elarulni, bizunk bennunk.
-Airi is keszen van, a cegtol nem messze fog varni. Vigyazzatok magatokra! - lepett elem Miyabi.
-Vigyazni fogunk! - oleltem at, majd Momokot is, a sracokkal meg kezet fogtam.
-Yuta amint eszrevesiz keresni fog titeket, ha venetlenul megtalal... ne csinalj semmi hulyeseget.
-Inkabb ti vigyzzatok vele, ki akarja madj szedni merre vagyunk... - nehany perc csend telepdett rnak, majd Nino szolalt meg.
- Oh a mi Jun hoszrelmesunk, elszokik a nagyvilagba, hogy szerelmevel lehessen. -karolt at Nino es dramaina a messzesegbe tekintett es mutatott, elnevettuk egymast.
-Na jol van most megyek. - elkoszonte a noveremtol, majd gyalog igyekeztem Airi karjaiban es vegre, vegre egyutt lehettunk, bar ilyen aron...de bekebe elhetunk egyutt.
Felvoltam keszulve, ruhak, penz .... megtudunk elni es majd keresunk valami munkat ott me ha szukseg lenne. A cegtol meg nmsokara kapom a fiztest, amit a sracok elkuldenek. Jo lesz, rendben leszunk.
Epp, hogy befordultam az utcan mar lattam ahogy ott allt borondnek tamaszodva, osszekuporodva... ismertem felt, felt attol, hogy barmelyik pillanattol felbukkahat Yuta, vagy valaki es megallit , de nem lesz. Eltudunk szokni es egyutt lenni.
-Szia, minden rendben ment ? -zartam azonnal karomban amit eszrevett.
-Igen. Miamival elhozattam a csomagom, a sofore adta ide mig o feltarottta apam embereit es kiszoktem. Bar meglepoen konnyen ment, ezert is izgulok nagyon.... es felek...
-He, nem hatralunk meg, minden rendben lesz. Befog vallni a terv... - fogtam ket kezem koze arcat. - Elhiszem, hogy felsz es Yuta miatt is szegyeled magad, de ezt megkell ertsek, nem lehetsz te boldogtalan.
Nehany pillanatig csend honolt koztunk, tekintetet leszogezte, majd ismet ram:
-Igazad van, nem hatralhatunk meg mi is boldogok lehetunk. - es vegre az en tunderkem elmosolyodott.
Homolkon pusziltam, majd kinyujtottam kezet fele, amit keszsegesen elfogadott es el is indultunk, ovatosan de igyekezv eltunni egy idore innen . Mindent hatrahagytunk most , telefonok , baratok, csalad... az eletunk...Mintha egy ideig beakarnank fagyasztani , de tudjuk hogy ez porogni fog es egni a duhben egy jo ideig.... de ezt vegig cisnaljuk, mert egyutt akaurnk lenni, boldogok akarunk lenni , elerni azt amit a szivunk sug es elfogjuk, hogy mindennki belassa ezt. Egy telefont visszuk magunkkal, senki se ismeri a szamot Shoekon kivul. Epp szukseg eseten.... penz, s ruhak. En akarm batoritani Airit es mellette vagyok, nem hagyom el.... de kicsit tartottam en is ettol az egesztol.
Yuta:
-Yuta! Yuta, hallasz?
-Bocsanat mit mondtal Amon?
- Jol vagy? Eleg faradtank tunsz, olyan nyuzotnak es ...
- Keveset aludtam az este...
Igazabol borzasztoan fajt a fejem... komasan ebredtem Abban akartam remenykndi,hogy ez az egesz egy rossz alom volt, de ahogy a szobamra pillanatott tudtam, hogy nem. Elsore ugye nem Airi mellett ebredtem, masodjara ahogy tonkre tettem a szobat es persze az emlekek mind ott egtek a fejemben. Az iroda asztalomon ott tundoklott egy kozos kep... meg akkor keszult, mikor 1 honap utan elmentunk piknikezni a sracokkal New Yokrba, elso tallakozasunk utan, Amon kapott le epp egyutt neveteltunk, hulyultunk. Airi meglokott, de magammal huztem es ram esett, Amon ekkor mondta figyeljunk ra es mindketten hatalmas mosolyal lettunk megorokitve. elso pillanattol lenyugozott es lattam, tudtam, hogy nekem o kell es senki mas. Bar Amon feltett es nem akarta, hogy megbizzak benne , ahogy a napok egyre jobban teltek es az en szivemet egyre jobban rabul ejtette , azon vettem eszr magam, hogy mar csak ugy mosolygok ha a kozelembe van csak ugy erzem jol magam ha ott van velem. Olyan boldog voltam mikor elkezdutnk jarni, annak ellenere , hogy tudtam meg az elozo barajtat nem felejtette el. Es tudtm, hogy ez az egesz nehez lesz...de belementm. Remenykdtem, hogy veget tudok vetni ennek. Aztan a dolgok jottek magatol, az thittem boldog velem, azt hittem, hogy tenyleg szeret. Leanykeres talan korai volt de soem voltam annyira boldog mikor ignt mondott, akkor azt hittem, itt eldontotte, hogy kit valaszt es semmi sem valtoztat mar rajta. Csodalatos volt nezni ahgy enekel es titkon mindig De az ido telt, visszakellett jojjunk... meglepodtem, mikor meglattam gyerekkori baratom Junt, mint Airi exe. Addig nem is tudom, hogy nem jutott eszembe. Aztan masfle ev utan visszatertunk ide, ide ahol az eleted kezdodott ahonnan elmenekultl. Nm tudtam, hogy volt az elso talalkozasod Junal, de remeltem, hog ynm tortneik semmi. Mikozben elindultama tanulmanyiam utolso fokan es elekezdtem sajat vallalkozasom, folyton azon kattogott az agyam,hogy vajon mit csinalsz, pont most talalkoztal vele. Tudom, hogy nem szep dolog de orultem, mikor Jun ugy allt hozza feled... aggodtam erted es fajt ugy latnom, legszivesebben bevertem volna a kepet, de arra gondoltam,hogy igy talan meg jobban eltaavolodnak. Aztan jott a hir, hogy o is meg hazasodik ...es a szakadek koztetke egyre csak nott nem igy volt? Nem.... mert azt kezdtem eszre venni, hogy mi tavolodunk el, hiaba estetek at mindazokon a dolgokon , azt kellett eszrevegyem, hogy Junra maskepp nezzel, Junera ugy nezel mint ram soha es kellett raebredjek, hogy te nem szeretsz ugy.... probaltam rejtegetni, probaltam ujabb es ujabb eselyeket adtam neked... azt hittem, hogy ez meg valtozhat , hogy kicsit osszezavarodtla de rajossz mi a jo neked... jott a nyaralasunk es elkezdtuk az eskuvore keszulest ... de semmi... Hiaba mondtad, hogy elakarod felejteni nem tetted... nem tudtal... engem meg megorjitettel.... megorjitesz.... De eskuszom, hogy amig elek nem hagyom,hogy a June legy.
-Yuta... Yuta minden rendben?
-Igen, bocsi mit mondtal?
-Tenyleg minden rendben? Figyelj Yuta, te megmentettel engem. Tole , a kezeitol, hogy meg jobban belerantson valamibe, hogy ne tartason keze alatt. Tudod, jol , hogy bennem megbizhatsz.
-Bar hamarabb talalkozhattunk volna... - Amon ertetelnul nezett majd felcsillant valami.
-Airivel tortent valami? Vitatkoztatok?
Felhuztam a szemoldokom, poker arcot vagva... errol az arcomrol sneki sme tudja leolvansi az igazat.
-Minden rendben , mindneki ideges eskuvonk kozeledik. - felalltam es a szekerenyhez leptem, mikozben valami papirok utan kutattam.- Miert is jottel?
-Jaj igen... az a hir jarja, hogy Japanban van es Airit keresi....
Hirtelen teljesen ledermedtem....
-Nem tudja szeirntem, hogy ti ketten...
-Amon tartsd a frontot ! Azonnal elkell menjek Airihez... - elvettem a kocsikulcsot es leis rohantam nem erdekelve, hogy Amon epp utanam kiabal.
Airi:
Friss szel suvitett vegig arcomon... 2 ora telt el amiota eljottunk Tokyobol es megerkeztunk Miyako-jimara. Jun epp a haz ajtojat nyitotta. Egy kis haz volt, szinte beleolvadt a kornyezetbe, olyan kis otthoniasnka tunt, fa alapu volt egy bolt ive ajtoval , es ket kis ablakkal. Kisebb dombon fekudt, de innen jol lathaot volt az ocean, ami eros hullamokat vetett a partra, mintha pontosan tudna, hogy megerkeztunk es nagy port kavarunk. Hirtelen ket kar fonodott korem:
-Magbantad? - Jun suttogott a fulembe, amitol azonnal beleremegtem.
Fel fordiottam fejem es puszit nyomtam ajkara.
-Senki massla nem lehetk boldog csak veled. Szeretlek , amiota csak megismertelek es hiaba probaltam nem tudtalak elfelejteni. En veled akarok lenni... csak persze faj, hogy cska igy tudjuk megoldani es Yuta....
-He...- maga fele forditott - Boldogok leszunk ezt megigerem es senki sem fog tobbet megserulni. Meg nehez...de Yuta flefogja fogni ,hogy ez a jo neked , igy vagy boldog. Szeret es ha szeret, akkor szerente , hogy boldog legy. A szuleink is meglassak, hogy ez a legjobb dontes, hogy gyerekeik boldogok lehessenek.
-Ez az en hibam... - Jun ertetlenul nezett... -ha akkor nem megyek el - elszakadtam tole... - Ha akkor itt maradok , es elmeselem veled a multam, akkor nem szenvedtke volna ennyien tolunk.
-He.... feltel. Ertheto... Mitol? Keszen allsz, hogy most elmeseld nekem? Szereltke es mindig is szeretni foglak, megakarlak vedeni. Mi tortent a multadba? Azok a sebek a hatadon azert vannak? Miutan hazajotettek es te megfaztal korhazba kerulve, voltam nalatok es egy sozlgalo mondta, hogy egy nap veresen kerultel haza... valami csoportba keveredtel... Kerlek hadd segitsek neked, hadd vedjelek meg. Yuta miert tudhassa? Yutatol miert nem szaladtal el? Miert jottel ugy vissza,hogy vele vagy?! - kezdett egyre idegesebb lenni .
De megertettem, mindent en tettem tonkre... midneki maittam szenved, szenvedett... Ennek veget kell vessek... Mely levegot vettem majd Junra neztem.
Yuta:
-Airi! Airi! - robbantam be a hazba. - Airi kelrek gyere le!
-Uram, mi a gond? - jott ki egy cseledlany.
-Airi? Szobajaban? -elkezdtem felefele szalandi mar.
Ha itt van es ot keresi akkor...akkor nem szabad egyedul hagynom, tortenjen barmi , megkell vedenem.
-Alljon uram, uram! - benyitottam mar a szobaba de az ures volt...
-Hol van ?
Kiment? hova ment? Nem mondt,a hog ymegy valahova...
-Ezt akartma mondnai Airi kisasszony mar 2 oraja elment , ha jol tudom a ceghez....
-Jol van koszonom!
Miert ment oda? Nem mondta... oke az este utan de... ugyis ha valami programja lett volna mar hettekkel ezelott tudja.... idegesne ultme be az autoba es vagtattam at a varoson. Jaj remelem, hogy az orok vigyaznak ra . Tulzas? Oke tudom...de semmikepp sem akaorm,hogy valahogy is osszekeruljon azzal az idiotaval. Amint a ceg ele ertem, mar eszre is vettme a ket ort akit melle allitottam.
-Hol van Airi?
Szaladtam hozzajuk.... mindketten megdermedtek. Furcsan neztme rajuk... ugye nem kestem el?
-Hol van Airi?! - kialottam felejuk.
-Nem tudjuk....
Nem tudjak? Teljesen ledobbentem es eskuszom remegni kezdtem... az autoba tamaszkadtam meg...
-Fonok jol van?
-Ti teljesen haszontalanok vagytok?! Alig bereltelek fel es mar is csalodast okoztok nekem?!
-Mi nagyon sajnaljuk, kerestuk de nem talaltuk , pedig itt hagytuk ot, Miami kisasszonnyal is talalkozott lattuk...
Ebben a pillanatbna lattma meg bent Miamit... beszaladtam a folyosora, ahol a C-ute tagjai illetve Jun baratai alltak.
-Yuta mi tortent? - szinte foldre estem... - Jol vagy? Olyan sapadtank tunsz...
-Hol van Airi? Mondd, hogy nem torten vele semmi baj?
Csend honolt... senki sem valaszolt , nehany tekintet ide oda keringett...
-Hol van Airi?! - kialtottam meg jobban.- Azonnal mondd meg, hogy hol van?! Az orok azt mondtak itt hagytak, veled talalkozot... hova ment?! ITt van ugye? Airi! Airi! Airi!
-Yuta nyugodj le...- erintett meg Miami de cska leraztam.
-Most kell tudnom hol van ... Airi!
-Megis mi a fene tortenik itt? - jott le Kimiko a lepcson. - Yuta megbolondultal ez egy ceg, megis miert ordibalsz igy?
-Kimiko hol van Airi? Mondd el kerlek hol van... Azonnal tudnom kell! - folyton cska ezt hajtogattam.
-Yuta eloszor is higgadj le. Mi az, hogy hol van Airi nem ottohon van? - otthon?
-Otthon? Nem, nem otthon van azt mondtka ide jott...
-Ti talalkoztatok vele? -nezett Miamiekra Kimiko.
De tovabbra sem valasozlt... Kezdtme mar nagoyn ideges lenni es a legrosszabbra gondolni amikor ismet a fiukra neztem.
-Hol van Jun? - de erre sme jott valasz. - Az egert, mondjatok mar el hol van Jun! - fogtam meg egyik gallerjat....
A tobbiek azonnal szet akartka valasztani...
-Yuta fekezd magad! - szolt ram Kimiko, elengedtem ...
-Na jo, majd magam kideritem...- ezzel ismet kiszaladtam es nem tarottma mas fele mint a Matusmoto haza fele.
Csak egyre gyult es gyult bennem a keseruseg... keruljon cska a kezem koze.
Sho:
Nagyon meglepodtunk, mikor 2 ora utan Yuta megjelent es egybol Airit kezdte. Eloszor azt hittem, hogy mar tudja, hogy eloszokott Airi. De nem ez volt, ez mas ok miatt kereste. Junt fel sme hozt aa vegig... vajon mi tortenhetett? Nagoyn feltette Airit nekem ugy tunt...
-Mennunk kellene utana? - kerdezte Ninodff.
-Nem , nem fog talani semmit.- valaszoltam.- De jobb ha szolunk Junnak.
-Megis hol vannak? - szolalt meg Kimiko. - Mondjatok,hogy nem azt tettek...
Kimiko cska az arcunkra nezte es szerintem pontosan tudta a valaszt...
-Oh, egek! Mar megint? Komolyan Airi es Jun nincs tisztaban, hogy ok kik? Airi idol , nem szuneteltethessuk ismet a csapatot, egyiket sem. Es Jun, most kezoddik nektek az idolsag, nem lehet itt abbahagyni. Hogy lehetnek ennyire felelotlenek , nem is szoltatok nekem! - wau, sosem lattam Kimikot meg kiborulva.- Komolyan... mas fel eve meg Airi szokott cska ugy el, most meg ketten? Jaj...
-Kimiko ertsd meg oket, boldogok akarnka lenni. Megoldjuk valahogy...
-Nem! Kesz, ti semmit sem oldotok... en megoldom, mert szunetelteni nem fogjuk egyik bandat sem!
Ezzel meg ott hagyott minket. Persze meglehetett erteni ot is. Vajon Junek meddig birjak ? Meddig maradnak titokba? Milyen nehez nekik, mennyire boldogtalanok... es en tarotttam magamat annak.
/Es itt vagoyk a kovi reszzle, sajnalom, hogy eddig tarott remelem tetszeni fog. Hamarosan befejezem es hozok egy ujjat helyebe. :) Remelem tetsznei fog igyekenzi fogok mindent jol lezarni. Sajnalom, ha kavarodasok tortentek az evek soran ezzle kapcsolatba. IGyekeszem, mindent elsimitani es remelme,hogy a tovabbikaban meglatszik a fejlodesem. :) PErsze a masik tortenetet sme felejtettme el ,azzal is amint tudom hozok uj reszt. /
