34. Mit csinaljak nem tudlak elfelejteni?

34.resz Mit csinaljak nem tudlak elfelejteni?

Airi

Mielott bucsut intettunk volna a tengerpaton setaltunk. Kellemes naplementeben, kezen fogva, a homok es neha neha a huvos  viz megcsikllandozva a labunkat... romantikus kep volt higgyetek el nekem. 

    -Olyan romantikus...nem gondolod?-kerdezte Yuta.

    -De.-mosolyogtam el magam. 

    -Jaj...-allt meg majd magahoz olelt. -Meg maradnek veled itt egy hetig, nem... orokke itt maradnek veled.

   -Tudom, en is. -oszinte volt, itt nem ernek utol a gondok...Jun...- De munka es suli mellett mar csak ilyen...

   -Igen, igazad van. De meg visszaterunk.

   -Igy van.- es talan legkozelebb mar ugy,hogy azelott es kozbe se fog a fejembe lenni Jun. 

    -Gyere...-indult volna el, de en nem mozdultam.

    -Hagynal,egy percet...?-mosolyogva bolintott es elindult lassan egyedul.

En meg tettem par lepest a tenger fele ... es a messzisegbe neztem. Bucsut kell intsek Junnak, itt lenne az ideje Airi... o megnosul, te ferjhez mesz... szet fognak vallni utjaitok...vagy mar szetvalltak. Megis a szivem majd megszakad... ha Yuta mellett vagyok elfelejtem  ot, bar kiuzni nem tudom a szivembol, megse gondolok ra ...de egyedul megis a szivem erte vagyik. De ez nem helyes, nekunk mar reg befejezodott a kozos tortenetunk.  Egysohajtas utan kovettem Yutat es irany haza.

 Hazaerve a szuleim tart karokkal vartak. Csodalkoztam is , hogy nem dolgoznak. Kicsit feltem,hogy mi lesz ebbol. Egyutt vacsoraztunk es termeszetesen minden reszletre kivancsiak voltak . Yuta orommel meselt nekik, persze en is hozza szoltam. Aztan ez jott:

    -Orvendunk, hogy jol ereztetek magatokat... szoval van egy hirunk.- o jaj... elore felek.- Airi emlekszel arra a csoda szep, cuki kis etterembe amit lattal meg gyerek korodba es azt mondtad,hogy ott szeretned az eskuvodet?- bolintottam.- Na apadnak sikerult megbeszelnie a tulajjal az idopontot 1 honap mulva majus 19-en  eskuvo.- mondta ujjongva anyam.

En meg kopni nyelni nem tudtam... lattam,hogy Yuta is meglepodik de a ket meglepodes nem ugyan olyan teljesen.

    -Anya, nem hiszed,hogy megkellett volna beszeld velunk?- szoltam rajuk.

    -Ugyan lanyom,  anyad csak segiteni akart. A tanulmanyaid mellett es Yuta munkahelye mellett nehez volt ezt mind nektek megcsinalnotok. .

    -Nagyon szepen koszonjuk. Mar alig varom,hogy meglassam  a helyet  ahol mar gyemerkkorodban akartad .-fogta meg a kezem  Yuta.

Ramosolyogtam...de valojaban megijedtem,  tul kozelinek ereztemaz eskuvot... vagyis igazabol nem volt az, csak az egyik felem, nem akarta,hogy eljojjon o jaj...

Miyabi

Hogy tud ekkora pofaja lenni annak a csajnak... komolyan en nem ertem, hogy mit lat benne Matsumoto asszony, es Jun miert nem lesz mar ferfi es bontsa fel ezt a jegyesseget. , jo monjduk ertheto, hogy Airi is jegyese valakinek.,... o de komolyan mindketten annyira idiotak. 

    -Szerelemem ne idegeskejd, ok kell rajojjenek az utukra. -mondta Sathosi a hazunk nappalijanak a kanapejan ulve, en fel es ala jarkaltam. 

    -De annyira bakak... -mondtam.

    -Szerelmem...-fogta meg a kezem.- Minden rendben lesz,nem eri meg ezen idegeskedned. Inkabb gyere.

Huzott magara ...

   -He....-nevettunk.- Mit akarsz?

    -Nyugi, csak egy csokot.-mondta es megcsokolt.

Csokjatol beleremegtem, de termeszetesen szerettem edes ajkait amik azonnal varazsuk ala vettek. Mar epp a hajaba akartam turni amikor megszolalt a telefonja. Kicsit durciskodva felalltam rola es hagytam hadd vegye fel. Lattam szemebe is a morcossagot de nem ellenkezett. 

   -Halo?.... Miyabinal... Tessek? ... Mikor? ...Jo rendben, azonnal megyunk. Nem ugy tudom, hogy dolgozni vannak kulfoldon. Rendben  sietunk.

    -Mi tortent?-lattam, hogy ideges es aggodo tekintettel figyel a semmibe.

    -Junt...elutotte az auto.

Kikerekedett szemekkel neztem... 

    -Tessek? Mikor es hogy?

   -Sho nem tudott tobbet mondnai, hogy kb egy oraja a plaza korul. A szulei elvannak utazva , Shot hivtak fel a hazban. 

    -Jaj szegeny...oda kell mennunk.

   -Igen, gyere.-fogta meg a kezem. 

    -Varj, alljunk meg Airieknel szolnunk kell neki.

    -Nem gondolod,hogy ott lesz a mennyasszonya?

    -Es aztan... Airire lesz szuksege , tudnia kell.

Bolintott majd kocsiba ulve elis indultunk Airiek hazahoz, egy 15 perc utan.

    -Sajnalom de most nem mehet be. Mr Suzuki kivetelesen is kikototte , hogy ma senkit se engedjunk be, nincs latogatas.

    -De  nagyon fontos lenne... kerem...

     -Sajnalom,de nem .

    -Jaj....akkor atadna egy uzenetet de ugy,hogy  Airi szulei es Yuta se lassa meg? 

   -Hat...ohm...

    -Kerem nagyon szepen.

    -Rendben. Mi lenne az?-adta be a derekat. 

    -Junt elutotta az auto a kozponti korhazba vittek. 

    -Jaj...szegeny.Rendben atadom.

    -Koszonom. 

Ezzel indultunk is a korhazba,remelem Airi is jon utanunk.

Airi:

Az etteremet mutatta be edesanyam szavakban Yutanak amikor az egyik cseledlanyunk az olombe huppantott egy kis cetlit. Ami rajta allt megremisztett. Junt elutotte az auto. A kozponti korhazba van,Miyabiek most indultak oda. Allapota meg ismeretlen. Szivem osszeszorult es borzasztoan aggodtam, azonnal felalltam es szaladni kezdtem kifele.

    -Airi! Airi! Airi!

De nem erdekeltek az utanam hallatszodo kiabalasok, most a legfontosabb, hogy Jun jol legyen. Szaladtam, nem vettem el a kocsim, baka voltam... De mar vissza nem fordulok Annyira sajnalom Yuta... De egyszeruen nem tudom elfelejteni Junt, nem tudom elengedni ..en szeretem. Amint a kozpontba ertem kicsit nagyobb let a tomeg de sikerult atveregetnem magam rajta. Es ott alltam a korhaz elott. Mi van ha a szulei itt vannak? Vagy a mennyasszonya? Nem Airi ez most nem szamit, ne tantorodj most mar vissza. Beleptem az epuletbe

   -Elnezeset ma hoztak be Jun Matsumotot merre talalhatom? 

   -A harmadik emelet jobbra 13 szoba. 

   -Koszonom.

Es szaladtam is tovabb . Kikerultem a varotermet es beosontam a szobaba. Miyabinak kellett volna szoljak, de majd irok neki. Jun szobajaba nem volt senki,o ott fekudt az agyon, korulotte csipogtak a gepek. Feje bekotve , jobb karja eltorve. Remelem nem sulyos semmi...Odaleptem az agyhoz es megfogtam kezet.
     -Baka...mi a fenet  muveltel? Hol voltal? Mit csinaltal? Miert....miert kerultel ide.... Olyan baka vagy!... szeretlek.... ugy mentem ma utoljara  a partra, hogy elfelejtelek... de nem tudlak, annyira szeretlek, belevested magad a szivembe es onnan nem tudlak kitorolni... probalkoztam....de nem sikerul... te vagy az elso igaz szerelemem es te is maradsz. Sajnalom, hogy elhagytalak ... sajnalom... hogy nem kuzdok erted...de talan igy lesz a legjobb... nem akarok tobb fajdalmat okozni neked. Legyel boldog
Mire befejeztem mondani valom, meghallottam mennyasszonya hangjat.
    -Merre van Jun Matsumoto szobaja?
Francba...csokot leheltem Jun ajkara es azonnal ovatosan kiosontem. De a mennyasszonya nem volt a szoba kozelebe se... nem is lattam... a hatso kijarat fele vettem az iranyt. Epp mielott az ajton kileptem volna.
    -Airi...-megalltam a hang hallattan... es megfordultam.
    -Sho...
     -Bucsuzas nelkul  mesz el?
    -Sajnalom, en... hallottam a mennyasszonya hangjat, es senki sem lathat meg... 
    -Tudom, en hivtam el...hogy kitudja jonni.
     -Te?....Koszonom...varj... te tudtad, hogy ...en ott vagyok? 
      -Lattam  mikor bemesz, sajnalom....hallottam is amit mondtal...
     -Tessek? -lepodtem meg es elpirultam. - Kerlek ne mondd el Junnak. 
     -Nem fogom, viszont orultseg amit csinaltok.- lepett kozelebb hozzam es vegig simitott az arcomon.- megerdemlitek, hogy boldogok legyetek. 
     -Ez nekunk nem engedett... mar reg szetvaltak utjaink.
    -Airi...-nezett ram szomoruan.
     -Kerlek  kerj elnezest Miyabiektol, szolj hogy ittt voltam es koszonom a hirt. Majd szoljatok, hogy mi van vele.
Ezzel kileptem a sotetsegbe. A hazunknal kicsit tetovaztam belepni, De beleptem... mindneki a nappaliba ult. Apam duhos arcal nem nezett felem mikor beleptem, Yuta azonnal felallt es  hozzam sietett...anyam aggodva nezett.
    -Dragam mi tortent? 
     -Nagyon sajnalom.-hajoltam meg.- Miyabi beteg lett es nem tudtak reszleteket mondnai ezert azonnal odasiettem.- jaj Airi szegyeld magad, igy hazudsz.... de nem mondhattam el az igazat. 
Yuta felallitotta es ket keze koze fogta arcom.
    -Nem szegyeld magad, ilyen dologra neveltunk... egy vacsora kozepen elviharozni.- allt fel apam.- En megertem de telefon nem letezik kisasszony. Vagy akar szolni legalabb, de nem... te elrohantal  mit sem torodve Yutaval.
     -Uram...-allt elenk Yuta.- Kerem ne legyen tul szigoru a lanyhoz, ertheto, o mindig olyan meleg szivu , aggodo tipus...ezert szerettem bele... -olyan szelid tekintettel nezett ram, hogy ott helyben elsuppedtem volna... milyen szornyu ember vagy Airi.
     -Kerlek Yuta, ne vedd a laynom. Ilyen tiszteletlenseget kovetni... szobafogsag, sulin kivulsehova sem mehetsz meg probakra sem...es vendegek is akkor johetnek ide ha tudok rola, bekell jelenteni nalam... 
Ezzel megfordult es ott hagyott...megerdemlem....