12.resz Nem hagyom hogy bantsanak!

Szerelmi arnyek

12.resz Nem hagyom hogy bantsanak!

Mika:

Ez meg mi? Mit jelent az hogy megmentsem Jun-t? De barmi is az fontos nekem Jun igy elmejek. A szamot megegyszer neztem, de annyit irt hogy ismeretlen. Vajon ki hivhatott?  Nem mondhatom el Jun-ak ha elmondom akkor talan velem jonne es nem tudom elkepzelni mi lenne ott. 
  -Ki hivott?-kerdezte Momo.
  -Teves szam.-mondtam.
Amig nem ertunk haza addig kineztem. Milyen haza? Jun hazahoz. 
  -Csajok keszuljetek fel , holnap utan sajto tajekoztato. -mondta Kimiko.
  -Rendben.-valtunk szet.
En lassan mentem Jun haza fele. Nem szabad furcsan viselkednem mert akkor rajohet. 
Kezemet a kilincsre tettem es kinyitottam az ajtot. Csend volt nem volt senki . Igy inkabb elindultam a szobam fele. Ahogy beertem leraktam a taskam es hatra doltem az agyon. Honna tudtak mar meg? Ki mondta el? Es ki tudja? 

Jun:

  -Akkor en is harcolni fogok. O is felhagyott a csaladjaval csak azert hogy velem legyen , igy en is felhagyok a csaladommal hogy vele legyek.-mondtam a hosszu beszedet.
  -Tenleg megtenned?-kerdezte Satoshi.
  -Igen megtennem. -mondtam hatarozottan.
   -Mi lenne ha neznek egy par videot Airivel.-mondta Kazunari.
  -He, a csajom.-mondtam.
  -Nyugi...nem ugy...hanem mondjuk a C-ute-val forgatott kilppek.-mondta.
  -Rendben.-mondtam es leultunk a laptop fele. 
Kazunari valasztott egy videot , az elso percekbe mar Airi volt es azt hiszem padlot fogok. Annyira jol mozdult, olyan sexi-sen....
  -Ez a baratnod ....-bokott meg Satoshi.
  -Hiehetetlen...-mondtam.

A vegenel mar kikerekedett szemekkel neztem a videot. Ez a baratnom...az en baratnom, a vegen elmosolyodtam.
  -Jun ezt meg kell nezd!-kialtotta Misaki.  
Kint volt es a tv-t nezte.
  -Mi van?-indultam ki.
Ekkor hirtelen a kepernyon megjelent Airi ...
  -Huzd fel!-mondtam neki, leulve a kanapera.
  "- Ma a Buono tagjai egy kavezoban beszelgettek. A lesifotosok leistamadtak oket , kerdezve Airit mi van kozte es Jun Matsumoto kozott. A Suzuki es Matsumoto cegek rivalizalnak es megis ugytunik hogy a ket fiatal jarnak.... Egy informatorunk azt is megtudta hogy Airi elhagyta csaladjat csak azert hogy Junnal legyen. De amikor errol faggatuk nem szolalt meg. Managere annyit mondott ,hogy sajto tajekoztato lesz... Vajon Jun Matsumoto is reszt fog venni benne? Es mind ez igaz? Nemsokara uj hirekkel szolgalhatunk..."
Lett vege . Ki mondta el? 
  -Airi...-pattantam fel.
Elindultam a szobaja fele. Mar az ajto elott alltam ,a kezem a kilincsen de megsem mertem benyitani. Nem tudom miert... ugy ereztem egyedul kellene hagyjam. Igy inkabb visszafordultam es visszamentem a fiukhoz :
  -Hazajott?-kerdezte Satoshi.
  -Nem tudom.-mondtam.
  -De nem beszelltel vele?-kerdezte .
  -Nem tudom miert de nem mertem bemenni.-mondtam.
  -Mitol felsz?-kerdezte Misaki.
  -Inkabb magara hagyom, felek valami hulyeseget mondanak amivel elrontanam az egeszet. Rosszabb napot tennek neki.-mondtam.
  -Airi szeret, es legalabb tudja ,hogy mellette allsz.-mondta.
  -Igazad van.-alltam fel.
Ismet neki vagtam...es most mar benyitottam Airi szobajaba :
  -Airi minden rendben?!-de senki se volt a szobaba.
Elindultam beljebb de ott se lattam, az asztalon egy piros sal volt amit ma hordott magan, felvettem es megszoritottam.
Meg nem jott haza? Visszafutottam a szobaba ahol a fiuk vartak.
  -Na?-kerdeztek. 
  -Airi nincs a szobajaba.-mondtam.
  -Nyugi haver lehet meg nem ert haza. -mondta Kazunari.
  -Felhivom Miyabit.-mondta Satoshi es mar hivta is.- Szia...-es eltavoldott.
  -Es mi van ha hazajott....vagy lehet ....-nem arra nem is akarok gondolni.
Par perc utan visszajott Satoshi :
  -Azt mondta hogy meg itt a haz elott tettek le es o bejott...-mondta.
  -Akkor hol van?-kerdeztem.
  -Probald meg hivni.-mondta Misaki.
  -Igazad van.- es mar vettem is a tlefont.
De hiaba hivtam nem vette fel.
  -Van valami ami aggaszt...-mondta Satohi.
  -Mi?-kerdeztem.
  -Miyabi azt mondta,hogy amiutan beultek az autoba Airit valaki hivta, vagy ket mondatot beszeltek es letette, mire megkerdeztek annyit mondott hogy teves szam. De azutan eleg furcsan viselkedett. Nem figyelt senkire, csak nezett kifele az ablakon. -mondta.
  -Es ezt miert nem mondtad hamarabb...-fogtam meg a gallerjat.
  -Jun!-allitottak le a tobbiek. 
  -Bocsi....-mondtam.- Csak nagyon szeretem es felek hogy tortent vele valami.
  -Semmi gond megertjuk.-mondta Satoshi.
Ekkor hirtelen megszolalt a telefonom. 
  -Airi?-kerdeztem bele a telefonba.
  -Milyen kis hiszekeny vagy.... -ismeros volt ez a hang.- Milyen konnyen elengedted ma Airit egyedul bar tudtad mi lesz...-mondta.
  -Tessek?-kerdeztem.
 -Emlekszel....amielott osszejotettek volna ...
Epp az ebedlobe neztem ahogy utat keszitenek nekunk es par diakot kepen is utottem, amikor elombe allt egy lany. Kedves, felenk kisugarzasa volt, ram nezett :
  -En helyedbe nagyon vigyaznak Airire.-mondta es elment.
Nem ertettem mire erti, igy inkabb tovabb mentem. Amikor visszamentem az osztalyba egy kis cetli volt az asztalon :
  "- Ne engedd Airit hogy becsapjam.
Egy nev se volt rajta, es nem ertettem hogy ez csak egy trefa vagy mi? ...
  -Te vagy az a lany.... Az a felenk.-mondtam.
  -Hinata...-mondta ki a nevet.-Es en a helyedben sietnek az iskola ebedlojebe ha nem akkor a draga latos Airidnek baja lesz.-mondta.
Kikerekedett szemekkel alltam ott meg sem mozdultam :
  -Egyedul gyere....mert ha nem , a baratnodnek konnyen veget teszek eletenek.
  -Ereszettek el!-hallottam meg Airi hangjat.
  -Kussolj te szutyko!-kialtott ra Hinata.
  -En a helyedbe sietnek.-mondta es letette.
Nem fordultam vissza a fiukhoz egyenesen kiszaladtam a sallal egyutt a kezembe.. Szaladtam az iskola fele. Mar az ut negyeden jartam amikor megszolalt a mobilom :
  -Jun hova mentel?-kerdezte Satoshi.
  -Csak elmejek setalni...-mondtam.
  -Haver ne csinald , mondd meg hol vagy.-mondta.
  -Nem tehetem ha elmondom akkor nem tudom megvedni Airit. -tettem le.
Ismet futasnak eredtem . Remlem hogy Airinek semmi baja...

Airi:

Nem szoltam senkinek hogy eljottem csak letettem a salam az asztalra es indultam. Ahogy kiertem az utcan valaki hatulrol lefogott. Befogta a szamat es en lassan ereztem hogy szedulok... es minden elostetult.
Arra lettem figyelmes , hogy megall az auto es kiszednek. Elkezdtek behurcolni :
  -Eresszetek el!-kiabaltam. 
Ekkor meglattam Hinata amint beszel telefonon. Engem megkotoztek a kezeimet es egyik oszlop tartohoz vittek :
  -Miert?-kerdeztem Hinatatol.- Azt hittem hogy te nem vagy ilyen. De miert?-kerdeztem.
  -Mert csak csalinak kellesz.-mondta.
  -Tessek?-kerdeztem.
  -Jun...Jun erted fog jonni.-mondta.
  -Nem hiszem nem tudja hogy otthon voltam, es itt vagyok.-mondtam.
  -Azt te hiszed.-mondta es ekkor megjelent.
  -Airi!allt meg velem szembe.
  -Idiota....Idiota! Miert vagy itt?!-kerdeztem siro hangon.
  -Erted jottem. Te felaldoztad a csaladod, a penzed, en meg megvedlek. -mondta , es latszott szemebe a konny.
  -Csak ezert jottel ide?!-mergelodott Hinata. -Lassuk mennyire szereted.-mondta es kiveve egy kest, felallitott es a nyakamhoz tartotta.- Ha egy ujjat is mozditod megvagom a kis pofikajat.-mondta Hinata.
Jun kicsit kozledett majd megallt. Hinata intett a felvett testoreinek  Akik elkezdtek utni Jun-t de o nem utott vissza :
  -Miert? Miert nem utz vissza?!-kiabaltam.
Eloszor leesett a foldre :
  -Miert nem utsz vissza? Kit erdekel ennek a kis libanak az arca...-mondta Hinata.
Jun felallt : 
  -Ezek az utosek nem is fajtak.-mondta letorolve a verzo szajat.
Ekkor lefogtak es hazba kezdtek utni :
  -Miert? Miert nem utsz vissza?! Megtudnad verni az egeszet?!-kialtottam.
Ekkor nekidobtak egy asztalnak mely kette tort, Hinata felre lokott :
  -Miert erdekel ez a lany?! Miert nem utsz vissza?! Miert....miert nem nezel ram?!-kialtotta.
  -Airi...-probalt felallni es kozeledni felem.
  -Miattad valtoztam meg!-kialtott.-Emlekszel...egy nap elhivtalak ebedelni es te el isfogadtad, de nem jelentel, meg... Hiaba vartam nem jeelentel meg. Masnap azt mondta ,hogy egy ilyen csuf lanynak nem foganad el a meghivasat! Ekkor megvaltoztam... sminket kezdtem hordani, es ammennyire tudtam szep lettem, de te igy se neztel ram. Egy pillanatba azt hittem ram is figyesz, de ekkor megjelent ez ...ez a senki hazi es elfelejtettel...- fejezte be.
  -Airi...-szolalt meg ismet Jun.
  -Elegem van! -mondta felemelve egy szeket amit Junra akarta zuzni.
Ekkor en erot vettem es Junt kezdtem megvedeni .  Igy hat a szek rajta tort el :
  -Elegem van...-indult el , a testorei utana.
En felultem es Junra neztem aki faradtan lihegett :
  -Jol vagy?-kerdeztem.
  -Persze hogy...nem...-mondta.
  -Miert nem utottel vissza? Miert?!-kerdeztem konnyes szemekkel.
Felult es melyen a szemembe nezett : 
 -Ha megutottem volna nem tudtadalak megevdeni. Vagyis tudtam hogy te vagy a csali.-mondta.- Egyertelmuen azert mert szeretlek.-mondta . -Szeretlek.
 Ekkor atoellt es szorosan olelt magahoz. 
  -En is teged.-mondtam ahogy elszakadtunk.
Ekkor felsegitettem allni de a keze furcsan allt kifele... Igy hogy ne mozgassa vettem a salam amit magaval hozott es megkotottem a kezet . Majd lassan segitettem kijutni ahol a fiuk vartak. Es ekkor...

5.resz Bekovetkezo tortenes?

A tengeri homaly

5.resz Bekovetkezo tortenes?

Mao:

Masnap idegesen mentem a tuzlepcso fele. Miert hivhatott ide? Mit akar mondani? Ideges voltam vagy feltem nem tudom, de mely levegot veve kinyitottam az ajtot es elindultam a lepcon lefele. Meg nem volt ott. Legalabbis meg nem lattam. A tjat kezdtem figyelni. Mindehol fa volt. Nagyon szpe volt. Es ekkor hirtelen ereztem egy kezet a csuklomon, mely fele fordit es ekkor... Shun atolelt :
  -Mi...mit....cs...csinalsz?-kerdeztem idegesen.
  -Kerlek csak maradj itt.....maradj igy....-mondta.
Lassan emeltem fel a karom es oleltem en is at. A szerelem.... eloretolt mint meg soha.  Annyira jol ereztem magam a karjaiba, hogy legszivesebben megallitottam volna az idot es igy maradtunk volna.... De egy kerdes nem hagyott nyugodni ... Mi ez ? Miert olelt meg hirtelen? Nem mintha bantam volna , csak megis furcsa volt.
  -Mao... kerlek sose valtoz meg...maradj mindig ilyen torekeny, akit meg kell vedni.-mondta.
Szavai a zivemig hatoltak, es boldogk voltam toluk.
  -Majd en megvedlek teged.-mondta.
Mintha tuzijatek lett volna a hasamba, ugy ereztem a boldgosag felulmulhatatlan bar nem azt mondta hogy szeret tudom hogy itt van mellettem. 
  -Nem fogok megvaltozni.-mondtam.
Es szorosabban oleltem magamhoz, ahogy o is engem...
3 honapja jarok ebbe a suliba. Ha kellett segitseg Shun-tol mindig megkaptam. Meg igy is mindenre volt idom. Extrem dolgokat csinalni a baratokkal, Eizan bacsinak segiteni , es egyutt nezni a felhomalyt Shun-al. A kapcsolatunk ugy ereztem erosodik. Bar Shun meg nem toltott egy napot sem hogy lassa mit teszek, sot szerintem nem is emlitettem neki hogy mit is csinalok en a szabadidombe. De remlem minnel hamarabb megmutathatom. 
1 hettel ezelott eldontottuk Kawanari es Emiko-val hogy egyik mutatvanyunk lefilmezzuk es elkodjuk egy versenyre. Bar remenykedunk benne hogy jo pontozast kapunk.  Igy azt a mutatvanyt kuldtuk el amikor a ket szakadek zelerol csuszunk a tuloldalra. Picit izgultam , amikor feilmeztek de nem hibaztam. 
Ma Shun es baratai eljonnek hozzank. Izgulok? Talan egy kicsit. Emiko es Kawanari is itt vannak, bar az utobbi szemely nem orult ennek. Ezt egy kicit furcsaltam is. 
  -Mao! -kialtott Emiko.
Csak mi voltunk harman , igy csak haton leszunk ma itt, mivel Eizan bacsi eldontotte hogy a fiatalokat egyedul hagyja. 
  -Igen...-futottam ki.
  -Ott jonnek.-mutatott a tavolra.
  -Rendben akkor mindent bele.-mondtam.
Elindultam veluk szembe , oldalomon Kawanari es Emiko. Egy ideig beszelgettek majd Shun felem pillantott es elmosolyodott .
  -Sziasztok-koszontem.
  -Sziasztok.-koszontek.
   -Shun te mar ismered a barataim, de racok ti meg nem. Emiko es Kawanari ok itt Benjiro es Okyoito. -mutattam be egymasnak.
  -Hello...-kozontek.-...sztok...
  -Rendben akkor gyertek.-mondtam.
A hazam elott volt megteritve egy kis asztal. Mindenki leult. Nem tudom ha venetlenbol , de en Shun melle kerultem. Moslyoga es talan kicsit feszengve ultem mellette. Miert? Mert feltem barmelyik pillanatba elronthatok valamit. 
  -Es mit szoktatok itt csinalni?-kerdezte Benjiro.
  -Altalaba extrem dolgokat talalunk ki.-mondta Emiko.
  -Nem hiszem el...-mondta Benjiro.
  -De hidd el...-mondta Emiko gunyosan.
  -Akkor lassuk...-mondta.- Ha igaz....-provokalta Benjiro Emikot.
  -Rendben Mao...-allt fel.
  -Rendben, de melyiket?-keredeztem.
  -Tranbulni...-mondta.
  -Ha te akarod.-alltam fel.
A tranbulinos az olyan volt, hogy volt eloszor persze egy tranbulin. Ki voltunk kotve a biztonsag erdekeben es akkor amennyire magasan tudtunk szoktunk , levegoben figurakat, mozdulatokat csinalva. Azt hiszem ez volt az elso extrem amit tettunk.
Egymassal szembe alltunk en es Emiko. Kikotva es farkas szemezve. Emiko bolintott es mindketten elkezdtunk szaladni, felszioktunk a kis tarnbulinra , majd egy szaltova a nagyra..es onnan mar varazslat....

                                           -Kb. Ezeket csinaltak Mao es Emiko is-
A vegen nagy taps vihar lett. 
  -Na nagy fiu ?-szalt le Emiko.
  -Elnezest, holgyem ...-hajolt meg Benjiro. 
Mindenki nevetett. En egyedul meg mindig a tranbulinon alltam es neztem a mosolygos arcokat.  Egyszer csak eszre vettem hogy Shun megfordul es elindul egy ellentetes iranyba. Hamar leszaltam levettem rolam a biztonsagos oveket es utana indultam. 
  -Shun!-kialtottam.
Megallt de nem fordult meg.
  -Te normalis vagy?!-eleg haragos volt a hangja.
  -Tessek?-kerdeztem.
  -Arra gondoltal , hogy megis serulhetsz... jobban mint gondolod... megis...halhatsz...-mondta banatos hangon. - Csak egy rossz mozdulat es megjott a baj.-mondta.
  -De...-de kozbe szolt.
  -En nem akarlak elvesziteni!-kialtott.
Kikerekedett szemekkel neztem ahogy ott all elottem... jol hallottam...??? Tenleg az mondta hogy nem akar elvesziteni. Batorsagot veve elindultam fele... es hatulrol atoleltem :
  -Nem fogsz elvesziteni hidd el....-mondtam.
  -Mao...-kezdte el de ekkor mintha elment volna a hangja, csak atolelt.
Nem akartam megkerdezni hogy miert mondta azokat a szavakat inkabb csak elindultunk vissza. Megvartak mig felhomaly lett, es a felhomaly utan indultak vissza. De ez a felhomaly nem volt olyan mint a tobbi...ez varazsosabb volt miert? Mert Shun hirtelen megfogta kezem, eloszor meglepodtem, de o csak ram mosolygott... Egesz a vegeig nem eresztettuk el a kezunket, es boldog voltam.
Masnap a suliba az ebedlobe Sakurakoval ebedeltem amikor megjelent a harom lany... Yoko Tumiko es Sango.
  -Te is jossz ma?-kerdeztek.
  -Hova?-kerdeztem.
  -O! Ne mond Shun nem hivott meg....-kezdtek gunyosan.
  -Shunnak ma jon haza a baratnoje.-mondta.
Baratno?
  -Baratno?-kerdeztem.
   -Nem tudodt van baratnoje nem is akarki hanem a hires modell. Shizuka Todo.-mondta.
Ekkor eszembe jutott, nem reg ot mutattaka tv-be. Shun-nak o lenne a baratnoje? Lehetseges, sokkal szebb mint en, gazdag.. es illenek egymashoz. Mit is gondoltam....
Ereztem hogy a torkomat a sriras folytaja, igy elfutottam. A tuzlepcsohoz mentem es elkezdtem sirni. Ekkor hirtelen ...
  -Miert futottal csak ugy el?-hallottam meg Shun hangjat.
Felneztem ra o meg meglatta a siros szemem.
  -Mi tortent?-hajolt le.
  -Semmi...-hazudtam.
  -A harom liba tett veled valamit? Mondda el Mao ha igen akkor nekik veguk...-mondta.
  -Nem...most eloszor valami igazat mondtak.-mondtam.
  -Mit?-kerdezte.
  -Semmi ...-mondtam mosolyogva felallva.
De ez a mosoly alarc volt. Ahogy hazaertem kideritettem hol lesz ez a party. Megis ugy ereztem meg kell bizonyosodjak rola hogy igaz... Todo hazba.... gondolhattam volna. 6 utan idnultam el. Nem volt messze a haz. Lassan kozeledtem az ajto fele. Benyitottam es korul neztem.... Nem voltam alkalomhoz illo ruahba igy inkabb bujkaltam. Remletem senki nem lat meg. Ket fal koze bujtam... Ez nem tudom minek volt de most jol jott. Es onna neztem ki amikor hirtelen nagy zaj lett :
  -Shizuka!-kialtottak.
Kineztem es ott alltak... Shizuka aki Shunt karolta. Egy fajdalom hasitott belem...Igy kifuottam es elindultam sirva haza. Szoval igaz ...igaz hogy jarnak... es en meg remenykedtem.... Ahogy hazaertem bezartam az ajtot es az agyba fekudtem. Zokogtam , sirtam hasonlo szavak... Osszekuporodva fekudtem ... mar erom sem volt hogy kimenjek a felhomalyba. Ott sirtam egyedul a sotet szobaba.
Reggel telefon csorgesre keltem fel:
  -Mao!-kialtottak a fulembe.
  -Mi az?-kerdeztem kabosan Emikotol.
  -Nyertunk!-kialtott.
  -Mi?-kerdeztem.
  -Mi van veled...az extrem versenyt megnyertuk.-mondta.
  -Tenleg?-kerdeztem ujjongva.
  -Igen... Es hivtak hogy veled szemelyesen akarnanak talalkozni.-mondta.
  -Es?-kerdeztem.
  -Mondtam hogy suliba jarsz meg minden...-de ekkor kozbe szoltam.
  -Nem elmejek.-mondtam.
Miert dontottem igy? Mert jo lenne tavol lenni talan orokre is Shun-tol.
  -Rendben...akkor leadom a telefonszamot.-mondta.
  -Jo...-mondtam.-Amugy veletek miert nem?-kerdeztem.
  -Mivel te talalsz ki minden extrem dolgot, es te vagy a legjobb.-mondta.
  -De ugye...-de kozbe szolt.
  -Nem haragszunk ne felj.-mondta.
  -Na jo akkor leteszem.
Beszeltem a zsurikkel akik meghivtak engem oda. Hova kellett menjek? Egy messzibb de ugyan csak szigetre ami itt van Japanba . Mar ma idnulok. Es talan tobb honapot is ott leszek..tavol Shuntol... Atveszelem? Es ami meg fontosabb elfelejtem?....

SP 25. resz Ragyogas

Sziaszasztok. Epp az elso tortenetem olvastam ujra amikor eszre vettem hogy csak 24.rez van. A 11 reszt kihagytam. Ki fogom javitani , igg most irom a 25 reszt. Vegyetek egy SP-nek specialnak. Egyelore ez lesz az utolso resz de lehet lez madosik evad. 

Veres regyogas

25.resz SP. Ragyogas

Mika:

Egyszer mindennek beg szakad. Szoktak mondani. De ennek sose fog vege szakadni most mar. Ami koztem es Hiro kozott van mindig megmarad az eletunk vegeik. 
2 het mulva lesz Aya es Nozomu eskuvoje. Aya nagyon boldog, es sok mindent tervez, talan tul sok mindent is. De orulok hogy igy latom. Ha arra gondolok amikor eloszor megmutatta.... Epp az eget neztem a szobankbol. Tenleg egy igazi csalad voltunk. Hiroval egy szobaba aldtunk, a kicsiknek kulon szobajuk , konyha minden. Es mindenkinek egyenloen volt megosztva a feladata. 
Annyi minden tortent az elmult evekbe. pl. egy napon...
Epp a csaladdal neztuk a tv-t amikor hirtelen megszolalt a telefonom. Aya...
  -Szia.-kosozntem.
  -Mika...kerlek siess hamar ide...-mondta.
  -Mi tortent?-kerdeztem.
  -Gyere....-mondta.
  -Aya! Aya!-de mar le volt rakva.
  -Mi tortent?-kerdezte Hiro.
  -Aya volt azt mondt menjek hamar oda.-mondtam.
  -Rendben. Vigyazz magadra.-mondta.
Megcsokoltam majd mind ket csopseget megpusziltam es mar siettem is ki. Ahogy Ayahoz ertem bekopogtam. Senki se volt otthon. Aya-n kivul. Aki a szobaja egyik sarkaba osszvolt kuporodva :
  -Aya mi tortent?-kerdeztem.
  -Mika...-nezett felem.
De nem akarhogyan. Szemei vorosen izodtak.
  -Mi tortent?-szaladtam oda.
  -Egy vampir atvaltoztaott...az mondta hogy te kellesz neki...hogy a rokonod...es igy akar hadat uzenni neked.-mondta.
  -Rokonom?-kerdeztem.- Nozomu tudja?-kerdeztem.
  -Hat....igen...-mondta.- De megijedt tolem...
  -Tessek?-kerdeztem.
  -Mika mit tegyek?-kerdeztem.
  -Ne felj. Itt vagyok. Most el kell menned vadaszni.-mondtam.
Felsegitettem es sietve vittem vadaszni. Amig o vadaszot felhivtam Hirot :
  -Halo?-szolalt bele.
  -Szia. Megkerlek beszelj Nozomuval...Aya-t atvaltoztattak es alitolag megijedt.-mondtam.
  -Rendben. Szeretlek.-mondta.
  -En is.-mondtam.
Vegul visszamentunk Aya-hoz. Szegeny reszketett hogy mi lesz...

Hiro:

Nozomut nem tudtam elerni igy Agurira hagyva a gyerekeket elindultam Nozomuhoz. Otthon volt. Egyedul. Osszekuporodva az agyon
  -Haver...mi tortent?-kerdeztem.
  -Aya vampir lett.-mondta.
  -Es felsz tole?-kerdeztem.
  -Nem...tudom...-mondta.
  -Amikor megtudtad hogy Mika vampir akkor nem ijedtel meg, most akkor miert?-kerdeztem.
  -Aya mas...Aya mindig kulonbozott mindenkitol , ezert is szeretem de most....-de kozbe szoltam.
  -De most is szereted. Szoval menj hozza es nyugtasd le.-mondtam.
  -Igazad van.-mondta felallva.
Elmosolyodva neztem ahogy elindul. Vegul hazaindultam. Otthon mar nem volt Aguri csak Mika es a ket gyermek:
  -Lenyugodott Aya?-kerdeztem.
  -Igen. Bar fel...-mondta.
  -Nozomu szereti.-ultem le a kanapera.
  -De tudom mit erez.-mondta leulve mellem.
  -Ugyan ezeket erezted te is...-mondta.
  -Igen.-mondta.- De valamit furcsalok...-mondta es ekkor megszolalt a moblija.
Felallt es elkezdett beszelni rajta. Ekkor az en mobilom is megcsorrent :
  -Nozomu? Mi tortent? Minden rendben?-kerdeztem.
  -Hiro....en...vampir lettem...-mondta ki.
Ekkor hirtelen a hatam mogott Mika elejtett egy tanyert ami szettort.
  -Menj Ayahoz mindjart en is mejek.-mondtam.
  -Mika...
Szolitottam de nem valazolt. El volt ajulva.
  -Szerelmem.....Mika nyisd ki a szemed.
  -Apuci mi tortent anyucival?-kerdezte Minako.
  -Ne felj kicsim mindjart jol lesz.-mondtam.
Felvettem a karomba Mikat es hivtam Tsukikot. Szerencsere hamar jott. Megvizsgalta Mikat , majd felem fordult :
  -Csak egy kis enyhe sokk. Nem nagy ugy.-mondta.
  -Ezt meg hogy ertsem?-kerdeztem.
  -Ugy hogy valami tortent.-mondta.
Ekkor Mika kinyitotta szemet.
  -A nagybacsim!-kialtottam.
  -Mika...-mentem oda.
  -A nagybacsim...-mondta.- Shiki.-mondta.
  -Shiki?-kerdezte Tsukiko . mika bolintott.- Mika o teged akar.
  -Mi?-kerdeztem.
  -O valtoztatta at Ayat es Nozomut is.-mondta.-Azert hivott hogy 2 honap mulva talalkozni akar velem.-mondta.
  -Akkor en is mejek.-mondtam.
  -De....-de kozbe szoltam.
  -Semmi de.

Mika:

Shiki a nagybacsikam...aki a barataim eletet tonkre tette. Ezert nem fog bocsanatot kapni. Talalkozom vele es megbuntetem. 
A ket honap ropke pillanat volt. Aya es Nozomu osszehazasodtak es elfogadtak az uj eletuket . Sot Aya terhes is. Egy kicsit szomoruak voltak hogy nem johettek velunk, de az o erdekuk, es a gyereke. Jr. Hiro es Jr. Minako (Jr.- Junior) is veluk maradtak. En, Hiro, Tsukiko , Aguri es par testor mentunk. Aguriek vegul leszakadtak es a tvalobol neztek. Eloszor megjelent egy magas, barana haju ferfi :
  -Mika....-szolitott meg.- Es a kis ferjed...-nezett Hirora.
  -Mit akarsz ?-kerdeztem.
  -Ezt...-mondta.
Patintott es hirtelen megjelent tobb ezer vampir. Lefogtak Hirot es Tsukikot .
  -Ereszd el oket!-kialtottam.
De ekkor hatam mogott teremt, es kest tartott a nyakamhoz. Ez a kes vampir merggel volt tele. Kezet neztem es Hirot. 
  -Ereszd el!-kialtott.
  -Nazamiko, Amon es Fujio is csodott mondott , ugy latszik en kell ennek veget vessek.-mondta.
  -Te kuldted ram?-kerdeztem.
  -Hat persze unokahugom.-mondta.- En terveltem ki mindent.
  -Miert?-kerdeztem.
  -Mert kulonleges vagy.-mondta.- Amint megollek megolom a ferjedet is.-mondta.
Ereztem ahogy kozeledik a kes de ekkor...
  -NE!-eles kialtas es Hiro kiszabadult.
Hirtelen feny tort ki belole. Ragyogott ... mint a nap...vagy meg jobban is. 
  -Engedd el!-kialtotta es hirtelen esett a foldre nagybacsikam.- Veged.-mondt Hiro.
Hirtelen mar ott sem volt. Minden megvaltozott. En mar Aguri karjaba voltam, de Hiro sehol.
   -Mi tortenik?-kerdeztem.
  -Kepesseg terjedelem. Ne felj nemsokara talalkozol vele. O egy lovag.-mondta visszanezve.
Lerakott a tavolba ahol alig latszott a kastely ahol voltunk. Es egy pillanat alatt Hiro is ott volt. Moolyogva futottam karjaiba , majd megcsokoltam.

Hiro:

Sok minden tortent akkor... De minden perc amit Mikaval toltok az ertekes szamomra. Az hogy van ket zep gyerekunk meg ertekesebbe teszi. Annyira boldog vagyok. Van egy csoda szep felesegem, ket szep gyermekem. Es az egesz csaladot szeretem. ennel tobb nem is kellene. 
  -Apuci,,,..apuci...-szolitott a kisfiam.
  -Mi van bajnokom?-kerdeztem felemelve.
  -Mikor szerettel bele anyuciba?-kerdezte.
  -Hm.... egy nap a konyvtarba hagytam a telefonom. O megtaltalta, es volt rajta egy kis maci, aminek elvolt szakadva a karja. Es tudod mit tett.
  -Megvarta?-kerdezte.
  -Igen...-mondtam.- Es en ezt mind lattam....akkor szerettem bele.
  -Es anyuci?-kerdezte.
  -Neki mas a tortenete. De egyszer elmeseljuk most nyomsa az agy.-mondtam.
Elindultam a szoabnkba ahol Mika nezte az eget. Hatulrol atoleltem es vele egyutt neztem az eget :
  -Min gondolkozol?-kerdeztem.
  -Annyi minden tortent...-mondta.-Es itt vagyunk.
  -Es szeressuk egymast.-mondtam.
  -Ez igaz.-fordult meg es megcsokolt.-Soha az eletbe nem fogunk elvalni ugye?
  -Igen.-mondtam.
Megcsokolva tertunk a mi kis vilagunkba....az orokeletbe.

Mika: ( Harom honnappal ezutan)

Epp Ayaval egy kozos ebedet keszitunk. A fiuk kint vannak es jatszanak a gyerkekkel. Ayanak egeszeges kisfiu lett Nozo. Furcsa nev de ha nekik tetszik. 
  -Latod mindenki megtalalta parjat.-mondtam.
  -Ez igaz.-mondta. - A kis Nozo meg annyira boldog.
   -Es milyen ket fiuval?-kerdeztem ahogy vittam a kajat az ebedlobe.
  -Nehez...-mondta nevetve.
  -He! Mi is itt vagyunk.-mondta Nozomu tartva a kis Nozot.
  -Dehogy mindaketten angyalok.-mondta megcsokolva. 
Letettem a kajat es Hiro melle ultem atveve Jr. Hirot.
  -Mindenki boldog az orokeletig.-mondta szerelmem.
  -A ragyogo orokeletig.-mondtam.
Elmosolyodott majd felem fordulva megcsokolt. Ekkor mindketten ragyogtunk. Ragyogtunk a szerelemtol amit erzunk. Az orokeletbe....

/A veget a videonak ne vegyetek szamba. Csak amig boldogok. Az emlekeket jelenti a tortenet vegen. / 

11.resz Erte megteszem

Szerelmi arnyek

11.resz Erte megteszem

Airi:

Dobbenten neztem ra . Mot mit mondjak, ha elmondom akkor veszelybe lesz.... 
  -Meg nem mindent tudsz rolam.-mondtam elmosolyodva.
  -Ez igaz. De az ido elteltevel minden tudni akarok...-mondta megfogva a kezem.
Elmoslyodtam... felek ezt elmondani neki... Bologan tartottunk haza, sot haza is kisert egy ideig.Aztan nem hozta fel ismet ezt a temat. 
3 het utan en felhoztam neki hogy mar tobb mint egy honapja jarunk igy ideje szembe szallni a csaladunkal, es mivel nekei az edesanyja nincs itt , igy az elso allomsa nalam. Ezekben az idokben mig ezen filoztam hogy hogy fogom elmondani, eldontottem, most mar boldog akarok lenni az mellett aki szeret, ezert szembe szallok a szuleimmel ha kell. Jun csodalkozott a hazunkat ahogy meglatta :
  -Szep?-kerdeztem.
  -Az nem kifejezes.-mondta.
Kicsit ideges voltam, Jun ram nezett es kezet nyujtotta, amelyet bodlogan fogadtam el es igy mentunk be.
  -Udvozlom kisasszony!-hajolt vagy harom szolgalo lany.
  -Sziasztok...-altalaba igy kozontem nekik.- Az ur es urno?-anyam es apamre ertettem.
  -Az konyvtarba.-mondta az egyik.
  -Koszonom.-hajoltam meg , Jun is majd huztam magammal.
  -Egy kicsit felek...-mondta.
  -Te felsz? Nem en kellene...figyi tudom , hogy en hoztam ezt fel, de fele ha tovabb titkoljuk a szuleink elott akkor kepesek sokkal roszabbra, nem jobb most at esni?-erintettem meg az arcat.
Mosolyogva fogta meg a kezem :
  -Igazad van.
Ahogy a konyvtar ajatajahoz ertunk mely levegot vettem es benyitottam. Apam mint mindig az ablaknal nezett , ki edesanyam meg ult es olvasott :
  -Sziasztok!-koszontem.- Be szeretnek mutatni valakit.-mondtam, kozelebb huzva Jun-t.
  -Egy Matsumoto....-mondta apam.- O meg mit keres itt?!
  -Apa... en es Jun jarunk.-mondtam.
  -Nem! Azt megtiltom , hogy egy Matsumoto-val jarj.! -mondta.
  -De szeretem apa!-kialtottam ahogy o is.
  -Akkor valasztanod kell...-mondta.- 21 even keresztul etettelek, fizettem neked mindent... de most mar ezt neked hagyom dontsd el!-kialtotta az utoslo szavakat.
Konnyes szemekkel neztem anyamra :
  -Te nem szolsz semmit?-kerdeztem.- Jun megkerlek, menj a szobamba.
  -En inkabb..-de kozbe szoltam.
  -Menj kerlek....-mondtam.
Bolintott, majd illedelmesen elkoszonve megfordult de mielott kiment , visszaofrdult :
  -Kereme engedjek meg hogy jarjak Airi-vel. Szeretem, es sosem bantanam. Tudom hogy csaladaink mar tobb eve harcban allnak, a vegek miatt...de kerem ....kerem engedjek hogy legyunk egyutt...-mondta ezt mind meghajolva.
  -Fiam...kerlek mnej fel Airi szobajaba.-mondta anyam.
Jun utolso pillantast vett ram es egy biztato mosollyal .Amint kiment apamra es anyamra neztem. Dontottem most kesz voltam mindent felaldozni a szerelemert. 
  -Szoval anya te mit gondolsz?   Mindig azt mondtad hogy halgassaka s zivemre, es a szivem azt sguja hogy szeretem Jun-t.-mondtam.
  -Lanyom...-de apam kozbe szolt.
  -Anyad velem egyet ert. Szoval donts...a csalad vagy egy Matsumoto....-mondta.
Dobbenten neztem apamra...azt keri hogy valaszak...Letoroltem konnyeim.
  -Rendben dontottem.... sajnalom , de most a szerelmet valasztom.
  -Szegyentelen!-emlete fel a kezet apam es ekkor megutott, en a foldre estem.
  -Meg sosem utottel meg...-mondtam ...
  -Es banom...-mondta.- Most meg tunj a szemem elol! -es ne lassalak tobbet, itt amig ra nem dobbensz mit is tettel... Sot ezentul tolem nem kapsz semmi kedvesseget.-mondta es kiment.
Felalltam es anyamra neztem :
  -Hallgassak a szivemre....-mondtam es megfordulva kifutottam.
Ereztem a torkomban a sirast, de ereztem ez helyes.  Szeretem Junt es nem akarom elvesziteni. Ahogy beertem a szobamba Jun mar karjait kitarta :
  -Nem fogadtak el ugye?-kerdezte.
  -Nem...-mondtam siro hangon. -De be kell bizonytisuk , hogy mennyire boldogok vagyunk es ugy elfogadnak.-mondtam.
  -Ezt meg hogy erted?-kerdezte.
Ekkor eszre vette az arcomon levo piros foltot :
   -Az apad megutott?-kerdezte.
 Bolintottam, mire o mergesen kiment. En meg elkezdtem pakolni. Kozbe felhivtam Miyabit es Momo-t elmeselni nekik mi tortent es ha nem szalhatok meg-e naluk...

Jun:

Tenleg remenykedtem abba , hogy elfogadnak, de ugy latszik nem. Airi szoabaja nagyon kellemes ki szoba volt. Nagyon de nagyon sok emlekkel .Amikor a kepeket neztem mellyen Airi mosolygott nekem is mosoly huzodott a szamra.
Aztan par pillanat mulva hirtelen nyilt az ajto... tudtam ez nem jo jel. Kitartam karom es Airi atoelt. Megsem fogadtak el... de amikor meglattam hogy Airinek piros foltja van az arcan azt mar nem tudtam beken hagyni. Mergesen mentem ki.
  -Elnezest hol van Mr. Suzuki?-kerdeztem.
  -Sajnalom de azt mondta hogy nem akarja hogy egy Matsumoto a hazba legyen szoval kerem tavozzon.-mondta.
  -Nem erdekel...-loktem felre .
  -Varjon kerem!-kialtott de engem nem erdekelt.
Az irodat kerestem amit meg is talaltam. Zajosan nyitottam ki az ajtot :
  -Fiatal ur!-mondta a cseled.- Sajnalom uram eroszakkal jott be.
  -Semmi gond. Kerem hagyjon magunkra.-mondta.
Hatam mogott becsukodott az ajto es en kozelebb mentem Mr. Suzuki-hoz.
  -Megutotte a lanyat... csak azert mert boldog akar lenni...!-kialtottam.
  -O mar nem a lanyom.-mondta az ablakon kinezve.
  -Ezt meg hogy tudja mondani! Hogy tudta megutni? Sajat lanya?!-kialtottam.
  -Nekem csak egy Matsumoto ne jojjon ide kiabalni!-mondta most mar ram nezve.- Menj...menj el... Te is es Airi is....-mondta.
  -Elkuldi a sajat lanyat?-kerdeztem.
  -O dontott igy.-mondta.
Dobbenten neztem... es visszafutottam Airi szobajaba ahol Airi egy boronddel vart.
  -Mit dontottel?-kerdeztem.
  -21 eve a csaladommal vagyok...mindig azt tantitottak hogy hallgassak a szivemre es azt tettem.-mondtam. 
  -Airi...-oleltem at.- Hol fogsz lakni?
  -Felhivtam Miyabi-t es Momo-t de egyikuknel sem lehetek, mert renovalnak egy helyen a masiknal meg rokonok vannak.-mondtam.
  -Akkor gyere....-mondtam.
Elvettem a borondjet es elindultam kezen fogva kifele. Airi miattam szakitott a csaladjaval csak azert hogy velem lehessen... ezert megfogom vedni.  Elvittem a mi hazunkhoz... edesanyam ugy sincs otthon , es meg nem is lesz... edesapam meg szinten. 
  -Veled fogok lakni?-kerdeztem.
  -Hm...-bolintottam.- Ha persze akarsz...-mondtam.
  -Rendben.-mondta.
Megszoritottam kezet es bementunk :
  -Nocsak-nocsak itt mi van?-jelent meg a noverem.
  -Noverem!-kialtottam.- Te meg?
  -Gondoltam meglatogatlak, de latom jol megvagy...-mondta.
  -Hat igen... tudod...-es ekkor elmondtam mi tortent.
  -Persze.. nyugodtan maradhat, de Jun...-hivott felre.
Airinek intettem hogy menjen a cseld utan.
  -Igen?-kerdeztem.
  -Azert mar ne az elso esten szokj ra...-mondta.
  -Felnott fejjel gondolkoztam ekkor...-mondtam.
  -Csak mondtam...-indult el.
Elindultam Airi iranyaba aki mar a szobaba volt. Ez egy kisebb sziba ami tele jatekokkal volt... de neki igy is megfelelt, legalabbis ezt mondta.  Este fele o kiment a lanyokkal mig en bent maradtam a fiukkal :
  -Komolyan egyutt fogsz lakni Airival, anelkul hogy...-de kozbe szoltam.
  -Igen! Ne is gondolj arra.-mondtam.- Felnott fejjel gondolkoztam.-mondtam.
  -Felnott fej?-kerdezte Satoshi.
  -Igen....ha nem hiszed el....Airi bebizonyitotta nekem hogy mennyire szeret...felaldozta a csaladjat, hogy veluk roszban legyen csak azert hogy velem lehsen.-mondtam az elejet bolcsen, mig a veget komolyan.
  -Es mi lesz ha a te szuleid se fogadjak el?....

Airi:

  -Airi te komolyan megvaltoztal...-mondta Momo.
  -Tudom de ugy ereztem ez a helyes.-mondtam afoldet nezve.
  -He! Mi melletted leszunk.-mondta.
Ekkor egy csomo lesifotos tamadott le :
  -Airi...igaz hogy Jun Matsumotoval jarsz?
  -Igaz hogy elkoltoztel csak azert hogy vele lehess?-kerdezte egy masik riporter.
  -A csaladdal mi volt?
  -Es Jun szulei?
A francba hogy tudtak mar meg....
  -Elnezest de a BUONO-nak most mennie kell de legkozelbb lesz egy sajto tajekozteto.-jelent meg a semmibol a manager-unk igy elindultunk az auto fele.
  -Koszi Kimiko.-mondtam.
  -Airi...te aztan nagy pacba vittel.-mondta.
  -Sajnalom.-hajoltam meg.
  -He! Nyugi mellette allok.-mondta.
Beultunk az autoba es ekkor egy ismeretlen szam hivot :
  -Halo?-kerdeztem bele.
  -Airi ha megakarod menteni Jun-t akkor gyere ma este az ebedlobe de egyedul...

10.resz Meg visszajovok!

Szerelmi arnyek

10.resz Meg visszajovok!

Airi:

1 hetet hianyzott Jun azert mert meghult. Ures voltam nelkule. Foleg most, hogy megtudtam szeretem. Es ossze is jottunk. Most is az ebedlobe ulok egyedul, kedvetelnul . Momo es Miyabi probal felviditani de nem sikerul :
  -1 hete ilyen vagy... Nem kellene orulj,hogy Jun-al osszejotettek?-kerdezte Momo.
  -De...csak... megsem olyan ha 1 hete osszejottunk es azota nem is voltunk egyutt.-mondtam.
  -Komolyan megvaltoztal, amiota Junnal talalkoztal.-mondta Miyabi.
  -Ezt meg hogy erted?-kerdeztem.
  -Eloszro az igazi Airi aki mindig vidam volt azt elnyelte a kegyetlen , huvos , rideg szivu Airi, es ezt a kegyetlen Airit meg elnyelte ez a szomoru Airi. Komolyan sokkal jobb volt a kegyetlen mind ez.
  -Sajnalom...-mondtam.
  -Airi, csajok...-jott oda Misaki.
Mindenki orult hogy Jun-al osszejottunk , boldogok voltak ennek hallatan, es az F5 tagjai megigertek hogy amig Jun hianyzik ok fognak vigyazni ram. Ezert minden nap megvartak, ebedelni kozelemben voltak, reggel veluk jottem be es minden mas...
  -Gyertek.-intett.
  -Hova?-kerdeztem.
  -Fel...-mutatott a helyukre.
  -De oda...-de kozbe szolt.
  -Jun a vezerunk baratnoje vagy mar te is odajohetsz.-karolta at a vallam es mar mentunk is fel.
Momo es Miyabi a hatam mogott nevetett, valamin, a tobbi diak, suttogtak...valamit. 
  -Tudom hogy Jun baratnoje vagyok, de attol nem szeretnem ha...-de Misaki kozbe szolt.
  -Ennek orulni fogsz.-mondta.
  -Minek?-kerdeztem.
Megforditott es ekkor meglattam. Jun a kanapen hatra volt dolve, es mosolygott ram. Felallt es kitarta karjait :
  -Jun!!?-kialtottam mint egy kisgyerek es karjaiba futottam.
  -Meglepetes.-olelt magahoz. 
  -De jo hogy itt vagy.-mondtam.
Meg sosem viselkedtem igy, latszik rajtam, hogy a szerelem megvaltoztatott, se a kegyetlen Airi se a vidam nem vagyok, ez egy teljesen mas Airi. A szerelmes.
  -Mondtak a tobbiek, hogy amiota hianyoztam kedvetlen voltal, ebedkor nem ettel...es igy minnel hamarabb felepultem.-mondta.
  -Annyira jo hogy itt vagy.-mondtam. es ismet hozza bujtam.
  -Ezt az Airit vesztettuk el.-mondtak a lanyok.
  -Tessek?-kerdeztem.
  -Nezd meg az arcod, fulig ero mosolyod van. Elveszitettuk azt az Airit aki voltal, a vidamat, de hogy visszakapjuk nem kellett mas mint a szeretet.-mondta Momo.
  -Ez igaz.-mondtam.
  -Akkor itt fogtok ebedelni?-kerdezte Jun.
  -Ha meg all...-mondtam , nevetve.
  -Hat persze.-mondta es elkezdett csiklintani.
  -Ne...ne....fejezd be....
  -Milyen jo oket igy latni...-hallottam meg Satoshi hangjat.
  -Az biztos...-mondta Miyabi.
Vegul elultunk az asztalhoz. En Jun melle ultem, es masik oldalomon Momo. Mindenki mindenkivel jol elvolt, jol beszelgettek en csak mosolyogva neztem Junt. Valamikor amikor ram nezett, neki is megjelent egy olyan sarmos mosoly, amitol meg a lelegzetem is elallt. En vegeztem az evessel eloszor. Felalltam es a kanpehoz mentem.Lattam ,hogy Jun mar felakar allni, de megallitottam.
  -Egyel!-neztem ra szigoruan.
Visszault es folytatta az evest. Ekkor jutott eszembe ,hogy a telefonom a taskamba maradt :
  -Elmejek elhozom a telefonom. -mondtam.
Siettem az osztalyba. Ahol a taskamba megtalaltam a telefont. A telefonom hatterkepen Jun van amikor a tajat nezi a naplementebe. Elmosolyodtam ahogy raneztem. Boldogan indultam vissza de mielott az ebedlobe ertem volna, hirtelen megalltam...
  -No Miwoo...

Jun:

   -Azert az is latzik , hogy te is hogy megvaltoztal.-mondta Satoshi.
  -Ezt meg miert erted?-kerdeztem.
  -Mar 3 hete nem adtal senkinek piros kartyat, nem verekedtel, es ha latnad hogy viselkedsz Airival. Olyan romantikusan.-mondta.
    -Talan igaz a szerelem megvaltoztatja az embert. -mondtam mosolyogva.
  -De nem felsz hogy No Minwoo , meg problakozni fog?-kerdezte Miyabi.
    -Ezt meg hogy erted?-pillantottam vissza.
    -No Minwoo Airi-ert jott vissza. Hogy ujra egyutt lehessenek, es amennyire ismerem nem fogja feladni egy konnyen.-mondta.
  -Allok elebe!-alltam fel.- Most hogy en es Airi jarunk nem fogom elengedni.-mondtam.
  -Apropo Airi eleg reg elment.-mondta Momoko.
  -Ez igaz, megnezem.
Es mar futottam is le. Ahogy bekanyarodtam az ebedlonel megalltam es meglattam Airit es No Minwoo-t. Airi eszre vett es ekkor meglattam a szembe a konnyeket :
  -Mit tettel?!-mergelodtem fel es indultam ez a No Minwoo srac fele.
  -Csak az igazat mondtam el.-mondta.
  -Majd meglatjuk,hogy ez mennyire igaz...-mondtam es mar emletem is volna az okolom de ekkor, Airi nekem rohant es atolelt .
  -Ne! Nem hiszem hogy igazat, mondott, tudom hogy hazudik. En...ezt nem hiszem.-mondtam.
  -Rolam mondott valamit?-neztem ra.
Airi bolintott.
  -Te...!-de ekkor mar megjelentek a sracok is.
  -Jun uralkodj magadon!-fogtak le.
  -No Minwoo, most mar jobb lenne ha elmennel.-mondta Airi.
  -Gondold at...-mondta es megfordulva elment.
  -Mit mondott Airi?-kerdeztem , letotorolve a konnyeit.
  -Azt hogy te midnig is egy nocsabasz voltal, es hogy mindig is kinoztad az  itt tanulokat, igy hamar fogsz szakitani.-mondta.
  -Az a...-de kozbe szolt Misaki.
  -Jun!-kialtott ram.
  -Sajnalom. Airi ne higgy amit neked mondott.... talan az voltam, de itt mind a sracok bizonyithassak , hogy mennyit valtoztam.-mondtam, neki kezeit megfogva.
  -Nem fogom elhinni.-mondta.
Elmosolyodtam es atoleltem. Vegul az orak is lejartak es hazamentunk. Anyam ismet uzleti uton volta mint altalaba a legtobbet . Egyedul voltam a szobamba. Tenleg sokat valtozott az eletem amiota Airi es reszt vesz, es ez egy pozitiv dolog, abban biztos lehetek....

Airi:

Otthon voltam Momo es Miyabival.  En az ablak parkanyan ultem, mivel a haz ablakai nagyok voltak, es volt egy resz ahova lelehet ulni. Mondhatni dramain neztem a naplementet. Miert? Mivel No Minwoo szavai csengettek a fulemben. Nem amiket Junrol modnott. Hanem...
 "- No Minwoo ...-lepodtem meg ahogy meglattam.
  -Orulok hogy itt talallak es nem kell bemenjek az ebedlobe.-mondta kozeledve, deahogy o kozeledett en ugy hatraltam.- Talan felsz tolem?-kerdezte, felhuva szemoldoket.
  -En...nem...-nem is tudom, nem feltem, de nem akartam ,hogy valaki olyan helyzetbe talaljon ami miatt osszevesznenk Jun-al.- Miert vagy itt?
  -Gondoltam elmondok egy sket mast.-mondta.
  -Siess...-mondtam mar kegyetlenul.
Elnevett magat.
  -Engem nem tudsz atverni. -mondta megerintve az allam.
  -Mondd....-neztem vele farkas szemet.
  -Holnaputan visszautazom...-mondta.- Es azt szeretnem ha velem jonnel.
  -Pfff... Nem fogok veled menni. Nem tudod mennyire tudod , de en most Jun-al jarok.-mondtam.
  -OOooo,,, Nyugi tudom.-mondta.- De gondold at. Jun lazado, sokkal jobban mint te, nagy nocsabasz, mindenki itt a suliba ot szereti. Fogadni mernek hogy most is nem rad gondol, te csak neki egy aldozat vagy.-mondta, szemeibe meg semmi szanalom.- Hamarabb fogtok szakitani, mint godnolnad. 
  -Hazudsz!-kialtottam.
  -Igen? Es lehet egy kerdesem... Jun tudja azt az kis esetet amiert te bujkalsz?....-kerdezte.
Felkaptam pillantasom es konnyeim elkezdtek  lefojni az arcomon. Miert? Mert felevenedtek azok a pillanatok. 
  -Honna tudod?-kerdeztem mergesen.
  -Nekem is megvannak a sajat modszereim. De... gondold at, gyere velem es en megtudlak vedni, anelkul hogy bajba sodornal.-mondta.
Ekkor hirtelen megjelent Jun..."
  -Ugye..nem mindent mondtal el Jun-nak. -jott mellem Momo.
  -Igen...-mondtam.
  -Mit?-kerdezte.
  -No Minwoo, megtudta, egy titkom, amit meg ti sem tudtok, es most azzal zsarol, azt akarja hogy holnap utan vele menjek.-mondtam.
  -Es te elakarsz menni? Amikor osszejottel Jun-al?-kerdezte Miyabi.
  -Nem!....tudom...Nem akarom vezelybe sodorni.-mondtam.
  -Jol gondold at...-mondtak egyzerre.
Vegul az a nap is eljott. No Minwoo elott alltam a repuloteren ....

Jun:

Ezekben a napokban eleg furcsan viselkedett Airi. De nem mondta el miert, es bar nem is kerdeztem meg, de aggodok. Epp az ebedlobe voltunk a sracokkal amikor megjelentek rohanva a lanyok :
   -Mi tortent?-alltam fel.
  -Meg kell alltisd  .... Airit....-mondtak.
  -Mi?-kerdeztem.
  -Airit a multkor megkerte No Minwoo hogy menjen vele Koreaba , mert egy titokkal zsarolja....-mondta Momo.
  -Most hol van?-kerdeztem.
  -A repuloteren.-mondta.
Es mar futottam is . Beultem egy taxiba es mentem is. Egy ido utan forgalomba kerultunk , nem birtam tovabb igy kiszalltam es szaladasnak eredtem. Nem...nem fogom elengedni. Szaladtam az sem erdekelt ha az embereknek mejek, csak el kell erjem... meg kell allitsam... Ahogy a repuloterre mentem ,a recepcioshoz futottam :
  -Mikor indul a Koeaba valo gep?-kerdeztem.
  -10 perc mulva.-mondta a no.
Es en mar futottam is. A terem tulso vegebe figyeltem meg , ahogy az ajton tart kifele. 
  -Airi!-kialtottam.
Konnyes szemmel figyelt fel ram. Elindultam fele, ahogy o is kozeledett.
  -Jun?...-nezett ram.
  -Nem...nem foglak elhagyni...nem engedlek hogy elmenj!-kialtottam.
  -Jun....-nezett ram.
  -Most jottunk ossze es ennek a kapcsolatnak nem lesz vege egy zsarolas miatt...en majd megvedlek.-mondtam oszinten.
Ramnezett majd atolelt , majd megfordult :
  -No Minwoo....nem fogok menni veled. Szeretem Jun-t es tudom hogy megtud vedni..., es nem fogom engedni hogy megtortenjek amiert veled akartam menni.-mondtam.
  -Szoval ot valasztod?-kerdezte.
  -Igen.-mondta Airi megszoritva a kezem.
Raneztem es elmosolyodtam. Bar nem ertettem mire erti hogy amiert vele akart menni...
  -Ertem... de ne hidd hogy ilyen konnyen feladom.-mondta es megfordulva elindult.
Airi felem fordult es megcsokolt. Majd lassan , elnezest, futva idnultunk haza. Egy hidon megalltunk es itt megkerdeztem :
  -Miert akartal vele menni?....