37.resz Tettek

Szerelmi arnyek

37.resz Tettek 

Airi:

Szinte forrt a duhtol, a szemei csak ugy szortak a villamokat.

    -A ceggel tortent valami? Yuta...?- hozza leptem es  megakartam erinteni.

De erre, olyan duhosen nezett ram , hogy megijedtem. 

    -Te...te...- megragadott es rancigalni kezdett.- Te kis... elarultal. Hogy hihettem benned?!  Hogy voltal kepes szemembe nezni? Hetekig , honapokig? Miota tart? !Mondd miota tart?! - teljesen megvadult. Nem ertettem mirol beszelt, vagy nem akartam.

    -Allj le Yuta ez faj.... Mirol beszelsz? - nem ismertem ezt a Yutat, vagy nem akart megismerni. 

     -A, mersz  meg tovabb jatszani? Hat eddig nem volt eleg?! Szeretot tartasz ?! Ossze jatszol a Matumosot gyerekkel... Hogy mereszelted? Miota tart?!Vagy talan soha nem is ert veget? Miota vissza jottunk? Azota tart a kapcsolatotok? Valasozlj! - szinte tuzelt, olyan erose szoritotta a karom, hogy ereztem elzsibadt.

    -Yuta en... - szoval latta Junt. - En... nem szorakoztam veled. En tenyleg szeretlek ...

    -O ne alltas...- elengedett es idegesen beleturt a hajaba.  - Lattam,most szokott le a teraszodrol. 

    -Igen...de ...Yuta. En en igyekeztem elfelejteni , eskuszom. Olyan kedves vagy velem,annyira szeretsz s en mindezt visszonozni akartam de...de nem tudom... nem tudtam elfelejteni es soha nem is fogom Junt... De meg mindig ot szeretem...En sajnalom.. De nem volt semmilyen titkos viszonyunk, ritkan talalkoztunk ... - mar zokogtam . 

Ezt akartam elkerulni, igy latni  Yutat... ennek is en vagyok az okozoja.

    -Hogy nem tudod elfelejteni? Hah... s akkor miert volt itt? Miert jott a teraszon?

    -Csak megakart beszelni valamit... En... Sajnalom. Yuta kerlek legyunk baratok , bontsuk fel a hazassagot es...

     -Hah...-leult es osszekulcsolta kezeit, majd ironikusan felnevetve felnezett. - Azt hiszed egyutt tudtok lenni? Neki is mennyasszonya van . 

    -Igen, de megoldjuk...megoldjuk...- egy pillanatra Jun szelid arca jutott eszembe . - Yuta en...

    -Nem...- felallt es ismet csuklomtol fogva megragadott  - Ide figyelj, nem foglak elengedni, en nem foglak elhagyni!  - ezzel meg puff nagyot csattant az arcom,  megpofozott.

Alig hittem el ami tortent...Konnyes szemmel raneztem... hirtelen azt hiszem, felvilagosodott :

    -Airi...en...en sajnalom, en csak...- de osszehuzodva menekultem tole.

    -Ne...ne hagyj beken... Menj el innen! - zokogva borultam terdemre.

    -En...- hallottam ahogy kimegy, majd de a kuszobon neki megy valakinek.

    -Yuta... Airi!- a testverem volt az.- Airi mi tortent? Bantott? 

Fogta kezei koze az arcom.

    -Kerlek menj utana, ne csinaljon semmi orultseget . Kerlek Saiki... 

    -Az a szemet bantott Airi? Miert? Mi tortent?

    -Menj utana kerlek... Saiki. Kerlek.- elkuldtem igaz, de feltem hogy valamit tenni fog. Sosem lattam igy Yutat... 

Kicsit kekedve, de vegul utana rohant. Oh en de szornyu vagyok. Kezem az eljegyzesi gyurure tundoklott es lecsusztattam ujjamra es csak zokogtam es zokogtam. 

Yuta:

   -Rendben, akkor Amon kerlek intezd el ami meg van. En megakarom nezni Airit. Rosszul erezte magat a mai nap.

     -Rendben. Yuta? - mielott epp kileptem volna Amon utanam szolt.- Kerlek vigyazz magadra.

 Felnevettem:

    -Mi ez az erzelges baratom?

    -En, csak nem akarom hogy csalodj. Azt mondtad mar kb 2 hete ilyen allapotba van Airi, meg amugy altalban azelott is fura volt. En csak...

    -Minden rendben. - leptem hozza es karoltam at.- Nemsokara Airi a felesegem lesz es akkor elmegyunk innen messze mindentol es boldogan fogunk elni. Most megyek. 

 Sietve kileptem az epuletbol a kocsimhoz es elindultam. Alig vartam erjek haza, majd keszitek egy vacsorat Airinek.  Azzal majd biztos felviditom, nezunk egy filmet es egyutt leszunk. Biztos minden rendben lesz. Egy csokor rozsat is vettem. Mar majdnemtapostam a gazt mikor meglattam a hazat. De  ahogy leparkoltam es kiszedtem a rozsat dobbenten alltam meg es elfogott a duh ,csak ugy ereztem,ahogy egyre jobban es jobban forr bennem. Airi szobajbol, Jun Matsumoto szokott le. Hogy tehette ezt velem? Igyekezve felsiettem  Airi szobajaba mig a rozsat a kukaba dobtam.  En...en ... kepes lettem volna lehozni neki a csillagokat,  mindent megadni neki. En... En... azt hittem elfelejtette. Azt hittem, szeret igazan szeret... Nem tudom hirtelen miert akadtam ki ennyire, de annyira feltekeny lettem, a gondolatok hogy megcsalt folyamatosan ott cikkaztak bennem. Nem akartam bantani, en ... sosem akartam volna bantani egyszeruen begurultam es ...es mar nem lattam tisztan a voros kodtol... Beultem a kocsimba es elhajtottam. Nem erdekelt semmi es senki, csak hajtottam es hajtottam. Az eletem egyetlen egy perc alatt osszeomlott... Az uton nezve mar mar zokogni kezdtem es ugy ereztem egyedul vagyok egyedul ezen a vilagon. En tenyleg... azt hittem, hogy Airi eletem noje, hogy ha o velem van nem lehet senki ellenem, de ha meg o sincs akkor ki van velem? Csak  ugy hajtottam es hajtottam... meg nem alltam. De ... en... nem... ha en nem lehetek boldog akkor o sem lesz, egyikojuk sem. Nem fogom felbontani az eskuvot, magam mellett fogom tartani Airit... magam mellett. Hirtelen azon eszmeltem fel, hogy egy motor zugas hallatszik kozvetlen kozelembe. Mikor kineztem Saiki mutatta,hogy alljak le. Elneztem es ajkamba haraptam. Mely levego utan fekeztem , ahogy Saiki is. Kiszalltam az autobol:

   -Segithetek valamibe? - kerdeztem.

    -Igen, fogd az autot es fordulj vissza. Airi nagyon aggodik erted.

    -Oh, ne mondd aggodik? Inkabb nem azert aggodik, hogy nem megyek ahhoz a szemethez es beverem az orrat?! 

    -Na jo idefigyelj. - hirtelen megragadott a galleromtol es az automnak lokott. - Bantottad a hugomat. Milyen ferfi vagy, hogy kezet emelsz egy nore. Hogy merted?! Eskuszom Yuta ha bantani mered megegyszer a hugomat en en...

    -Oh, igen? S a draga hugod talan megcsalhat? - csak ugy jottek a szavak a szambol. 

    -Mirol beszelsz?

    -Tetten kaptam, ahogy epp Jun Matsumoto jon le az erkelyerol. Biztos vagyok benne, hogy ez nem az elso alkalom. Azok ketten tartottak a kapcsolatot!

    -Jun? - engedett a szoritasbol ... - Honnan tudod, hogy tortent valami koztuk?

    -Ne mondd, hogy csak teaztak?! 

    -Menj haza s beszeljetek meg nyugodtan.- lokott megint az autonak.

    -Saiki  legyel mar okosabb, szerintem te is pontosan tudtal errol az egeszrol.

    -Nem, nem tudok ilyenrol. De valo igaz,hogy a hugom szerette Junt es meg mindig fontos neki... lehet meg szereti. De attol ez nem indok, hogy megusd. Egy igazi ferfi elfogadja vagy kuzd a nojeert akit igy szeret , de te... Vigyazz eltudom intezni, hogy a hazassag ne tortenjen meg koztetek. Legszivesebben most kepen mosnalak, de tudom, hogy Airi nem akarna ha verekednenk. 

     -Hagyj...jo rendben visszamegyek. S ne aggodj, egyelore nem beszelk Airivel es nem emelek ismet kezet ra.

Harcolni a nojert? Igen, azt fogom tenni... majd mindneki meglassa.

Jun:

Miutan eljottem Airitol. A sracokkal talalkoztunk az Arkadeba. Boldogan meseltem, el, hogy Airivel biztos,hogy ujra egyutt leszunk es megoldjuk a gondjainkat.

    -Akkor szembe szallsz az anyaddal?

    -Igen. Szembe fogok szallni vele, felbontom a hazassagot en nem fogom Sakit elvenni. 

    -Nehez menet lesz.- lepett mellem Satoshi.- De tudd, hogy melletted allunk. 

    -Kosz sracok.- mosolyogtam.

Valoban, en mindent megfogok tenni, hogy rendben jojjon es vegre boldogok lehessunk Airivel, tobbet soha nem fogom elengedni . Ebben a pillanatban Saiki es nehany baratja tert be, elegge feldultnak tunt:

    -Saiki. Hello. Tortent valami? - leptem hozza.

Felsohajtott majd ram nezett. Ebbol a nezesbol eleg volt, hogy tudjam valoban valami tortent:

   -Yuta...Yuta latott teged, mikor Airitol jottel le.- dobbenten alltam ott.

De hat korul neztem, hogy lathatott meg?

    -Es? Merges volt? - neztem ra.- Mondd mar?!

    -Iszonyatosan duhos lett. Vitatkoztak Airivel, aki elmondta, hogy teged szeret es nem tudott elfelejteni, hogy bontsak fel a hazassagot, de Yuta hallani sem akart errol. 

    -Bantotta? - kerdeztem.- Valaszolj bantotta?!

    -Igen...- nehany perc csond utan kibokte.- Eloszor csak erosen fogta, de vegul megpofozta.

Hirtelen ereztem,ahogy a testemet atjarja a duh. Hogy lehet ennyire szemet valaki?

    -Megolom en eskuszom megolom....

    -Allj Jun...- fogtak le a barataim.

    -Jun, ne tegy hulyeseget. En mar kioktattam. Az idiota elhajtott otthonrol, Airi meg nem akarta, hogy baja essen igy utana kuldott. Beszeltem vele, aztan visszament azt mondta ma mar nem fog beszelni Airivel.

    -S azt hiszed ez megallit? En nem fogom engendi, hogy az a hulye egy hazba legyen Airivel.

    -Jun, eleg! Ne nehezitsd meg Airi dolgat. Szerinted ha odamesz, csak jobb lesz? A szuleim elvannak mennve, Yuta csak jobban kiakadna es kitudja, hogy mire lenne kepes. Hidd el, eloszor nyugodj le valamit kitalalunk.

Saikira neztem, ugyanannyira agoddhatott hugara mint en . 

    -Jo rendben lenyugszom. Akkor beszeljuk meg mit tehetnenk.