Szerelmi arnyek
2.resz A sors akarta?
Airi:
Ez meg mi? Ez az erzes? Ram nezett, es a sziv veresem 100-sara nott. Narancs szinu hajszin, barnas szem... Teljesen elvarazsolt ilyent meg nem ereztem. Nem tudtam levenni rola a szemem, de megis elment. Lehajtottam a fejem. Mi ez az erzes? Egy mosoly lett az arcomon mely oly reg nem tettem. A kezem a szivemre tettem :
-Airi?...-kezdtek a lanyok.
-Hm?...-emeltem fel a fejem.
-Mi tortent?-kerdezte Momoko.
-Se...semmi...-mondtam.
-He ti!-kialtott Jun Matsumoto.
-Igen?-kerdeztem huvosen.
-Ti vagytok az uj lanyok mi?-kerdezte.
-Igen.-mondtam.- Van valami bajod van?-kerdeztem es a szemebe mint egy arnyek ugy villant be a duh.
-Csak gondolom figyelmeztetlek.-mondta.
-Nyugi sok pletykat hallottam mar rolatok.-mondtam.
-Az jo...-mondta Jun.- Amugy nem ertem miert vagytok vilaghiru egyuttes amikor nincs semmi kulonos bennettek.-mondta.
Es itt nekem "kiutotte a biztositekot"
-Csak figyelj...-mondtam.
A lanyokkal bealltunk, es ekkor ujra megjelent az a srac ... az F5 tagja Sho , mely levegot vettem es kegyetlen szemmel neztem Junra. Megmutatom ennek...:
-Na?-kerdeztem.
-Nem is vagytok rosszak, egy kezdonek.-mondta Jun es elment.
Ez az idiota! Elkezdtem futni es nem erdekelt merre megyek vegul egy tuz lepcsohoz ertem:
-Hihetetlen!-kialtottam el magam.
-Csak csendesebben...-hallottam meg egy csillingelo hangot.
Es ki mas volt mint Sho. Mellem jott...
-Sajnalom...-mondtam.
-Sho Sakurai vagyok.-mutatkozott be es egy halvany mosoly megjelent az arcan.
-Airi Suzuki.-mutatkoztam en is be.
-Hogy-hogy idekerultel mar az elso nap?-kerdezte.
-Nem tudtam merre mejek.-mondtam nezve a tajat.
-Csak szolok hogy ez az en tuzlepcsom.-mondta.
-Hm..?-neztem ra.
-En szoktam itt lenni, mert ez egy nyugodt hely. Ne probalja elvenni egy uj diak.-mondta es elment.
Neztem ahogy tavoldoik maj en is elindultam vissza. Bemutatkoztunk es vegul ismet az ebedlobe mentunk. Egy kulon helyunkon volt nekunk is, bar nem akkora mint az F5-nek de engem nem erdekelt. Ujra elottem termett az alcam es elkezdtem enni, kegyetlen , huvos kepet vagva.
-Hol voltal Airi?-kerdezte Momoko.
-Ki kellett a duhom ontsem.-mondtam.
-Es hol voltal?-kerdezte Miyabi.
-Egy tuzlepcson.-mondtam ridegen.
-Es egyedul?-kerdeztek kivancsian.
-Az nem a ti dolgotok!-alltam fel es egy kicsit magasabbra vittem a hangom.
Mindenki az ebedlobe ram figyelt, meg az F5 is. Visszaultem a helyemre es elvettem a rajzolo fuzetem es rajzloni kezdtem ez volt az egyetlen dolgo a tanc es a zenen kizul ami lenyugtat.
-Inkabb elmejek.-mondtam es vettem a cuccaim es elindultam akar merre csak ne itt legyek.
A szeme sose mosolygott tobb mint 3 eve mar. Az arcomon alig ha volt mosoly ez mar nem a regi Airi volt.
Nem tudom merre akartam menni de vegul ismet a tuzlepcson kotottem ki. Leultem a lepcsore es elkezdtem a tajat rajzolni. Mar majdnem befejeztem amikor :
-Mar megint itt vagy...-hallatszott egy hirtelen hang.
-Sajnalom.-alltam fel.
Masokkal szemben ilyenkor kiabalnek es kiallnek mellettem de valahogy Sho olyan mas... nem tudtam vele veszekedni.
-Semmi gond...-mondta.- Nagyon szepen rajzolsz.-mondta ahogy nekitamaszkodott a korlatnak.
-O! Koszi.-mondtam.
-Es hogy-hogy ide jottetek?-kerdezte.
-Apam cege itt van es...-de nem fejeztem be.
-Es?-kerdezte.
-Valamitol muszaly volt tavol lennem.-mondtam.
-Ertem. -mondta.
Ezutan valahogy a tavloba nezett , de az arcan nem volt mosoly, mint az enyemen. Nem akartam mar az elso nap megkerdezni hogy tortent valami... igy inkabb vegul visszamentem es hazaindultam.
Sho... olyan furcsa volt az arca. Talan vele is tortent valami? A hazunkhoz erve csak edesanyam volt otthon, apamnak sosincs ideje itthon lenni. Bar ezert is adott mindent meg nekem kicsikoromban. Azt hiszi azzal ha mindenem megvan akkor azzal boldog vagyok. A hazunk alig hasonlit tradiciosnak.
Tenleg latszik hogy azert van pezunk , de nekem sosem az volt a fontos. Ahogy a szobamba ertem ledoltem az agyra es eszembe jutott Sho arca. Mi ez az erzes? A szivemre tettem a kezem es majd okolbe szorult. Ez az erzes... A telefon csorgese zavart meg :
-Halo?-kerdeztem bele.
-Szia Airi.-hallottam meg Maimi.
-Szia.-koszntem.
-Egy het mulva roba esetleg eltdunal jonni?-kerdezte.
-Persze.-mondtam.
-Es milyen az uj suli?-kerdezte.
-Az elso nap.... mar talalkoztam az F5-el.-mondtam.
-Ne mondd adtak prios kartyat?-kerdezte.
-Nem, csak lattam milyenek olyankor.-mondtam.
-Szerintem vigyazz veluk...-mondta.- Ismerlek tudom milyen vagy most...-mondta.
-Szembe szallok veluk ha kell.-mondtam.
Ez a hatarozatsag meg marad barmi is tortenjek.
Jun:
Az a lany a szeme sotet, titokzatos, de megis fajdalmot sugalmaz. Ahog yodamentem hozz kozelebrol meg ridegebnek tunt.
-Ahogy latom az egyik uj lany nagyon csipos.-mondta Kazunari.
-Hogy is hivjak?-kerdeztem.
-Csak nem megtetszett?-raktam ram a karjat Kazunari.
-Dehogyis!-kialtottam.- O csk egy a tobbi kozul.-mondtam es felmentem a helyunkre.
A masodik ebed szunetbe ez a lany hirtelen lett merges es ment el. Nem tagadhatom tetszik a duhe. Elmosolyodtam ahogy ezen gondolkoztam.
-A harom uj csaj, akik bent maradtak Momoko Tsugunuga, Miyabi Natsuyaki es aki talan a legtitokzatosabb Airi Suzuki.-mondta Satoshi.
-Miert lenne annyira titokzatos?-kerdeztem.
-Mivel valami ezelot 3 eve tortent vele.-mondta.- De nem lehet tudni mi.-mondta.
Az orak utan hazamentem ahola venbanya vart :
-Jun... Jol ertesultem a Suzuki ceg tulajdonosanak lanya az Eitokuba jar?-kerdezte.
-Igen.-mondtam.
-Akkor rendben.-mondta es elment.
Ez furcsa volt. De az a lany tenleg nagyon titokzatos.
Sho:
Az agyon fekudtem arra vartam hogy felhivjon. Es nemsokara meg is tette :
-Szia Sho.-koszont.
-Szia Royama,.-koszontem.
-Van egy jo hirem.-mondta.
-Es mi lenne az?-kerdeztem.
-Egy het es ott leszek...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése