Szerelmi arnyek
15.resz Masodik nyom
Airi:
Ez igaz , a szuleink sose szerettek ha keunk valahonnan. most mi lesz...??
-Nyugi Airi megprobalok beszelni a szuleinkkel...-mondta Saiki es mar vette a kezebe a telfont.
-Ez az en hibam..-mondtam.
-Nem ...nem a te hibad...-olelt at Jun.
Persze o nem tudja.... o nem tudja a multam.Ekkor hirtelen megszolalt a mobilom, ismeretlen szam...:
-Halo?-kerdeztem bele.
-Menj messzibrol Romeotol.-ezer kozul is felismernem ezt a hangot.
-Surgos hivas, mindjart visszajovok.-es a park madjnem tuloldalara mentem.
-Jobb kifogast is kitalalhattal volna ... -mondta Amon.
-Mit akarsz?-kerdeztem.
-Most van merszed mi? Az elobb korbe voltal veve, es feltel, majd jott a kedves kis Matsumoto gyerek es megmentett... de figyelmeztetlek szivi...ha egyszer a kezem koze kerul nem lesz konyorulet...-mondta.
-Ne!-talan tul hangos voltam mivel Jun es a batyam is ram figyelt...- Kerlek.. barmit megteszek csak...csak Jun-t hagyd beken.-mondtam.
-Meg atgondolom. Ugye tudod ha mondok valamit ugy lesz mint No Minwoo-val.
-Szakitanom kell nyugi nem csak te kered...-mondtam.
-Meg beszelunk... Bye-bye.-koszont el.
-Bye...-mondtam es letettem.
Junra neztem aki eleg komoly arccal nezte a batyam. Tanacskoztak... Mely levegot vettem es en is oda mentem. Nem volt nehez tudnom mint mondtak a szuleink. Mint most is , nem hittek nekeunk es barmi kifogasunk volt ellenunk forditottak.
-Meg fogjuk oldani valahogy...-olelt ujra Jun.
-Nem...mar mindegy...-mondtam.
-Mi?!-nezett ram hihetetlenkedve.
-Csak menjunk haza.. faradt vagyok.-mondtam.
Nem is vartam be csak egyedul indultam utnak. Felek az lesz a valasza Amon-nak mint amire gondolok. Es akkor nekem osszefog torni a szivem, de neki is...
-Airi...-futott hozzam Jun.- Mi tortent? Kivel beszeltel a telefonon?
-Csak munkaval kapcsolatos.-mondtam.
-Es ismerted akik megtamadtak?-kerdezte.
Ennel a pontnal megalltam... nem mondhatom el...:
-Sztar vagyok megtortenhet...-mondtam , bar hazugasag volt, ugy ereztem Jun is erzi ezt.
Az egesz uton csendben lepkedtunk egymast melett, meg egymas kezet sem fogtuk meg... Amint hazaertunk, egy szo nelkul, egy csok nelkul elvalltunk.. picit feltem hogy valamit sejt es talan ezert tavolodni akar.. ezert kezen voltam arra ,hogy barmikor ram tohet es kidobhat... De ahogy teltek a percek semmi... Idegesen fogtama kezembe a telefont varva valaszt valahonnan...de semmi...A masik kezembe Jun ajandeka volt a kulcstarto ... es ereztem hogy valamelyik percbe egy olyan dontes fog kovetkezni ami talan az egesz eletem megvaltoztatja tobb evre is lehet...
Jun:
Persze hogy nem vettem be azt amit Airi mondott. Egy sztarral ilyen tortenjen? Eleg lehetetlen, foleg mivel itt azert tisztelik oket... es bar rajonganak , nekik is van egy olyan hogy magan szfera. Tudtam hogy a titkos hias is benne a van a jatekba, Mar csak arra kell rajojjek hogy mit titkol? Talan azert nem mondja el mert fel hogy elveszit? Csak ezt nem tudom hogy adjam tudomasara hogy szeretem.. szeretem mindennel jobban. Az agyon hatra fekudtem es a kezembe tartottam a kulcstartot. Talan Miyabi-ek tudjak? Egy probat meger...
De mielott hivhattam volna nyilt az ajto es a fiuk sorakoztak be,...
-Milyen volt az ebed?-kerdeztek.
-Nem volt ebed...-mondtam.
-Ezt meg hogy erted?-kerdezte Satoshi.
-Ugy hogy ahogy epp arra fele tartottam a parkba epp Airit akartak megverni.. odaszaladtam es megvedtem... de aztan tul keso lett es mar elkestunk, es a szulei nem szeretik a kesest.-meseltem el.
-Airi jol van?-kerdezte Sho.
Egy kicsit furcsa volt hogy ennyire aggodik Airi miatt...
-Igen...bar...-kezdtem bele.
-Bar?-kerdezte Kazunari.
-Bar eleg furcsan videlkedik amiota egy furcsa telefon hivast kapott....-mondtam.
-Furcsa telefon hivast?-ismetelte inkabb kerdezte Misaki.
-Igen... de nem tudom ki volt, o azt mondta,hogy munka ugybe...de en nem hiszem.-mondtam.- Epp mielott megerkeztetek volna akartam hivni Miyabi-ekat hatha tudnak valamit.-mondtam.
-Akkor mire varsz hivd...-ult le mellem Satoshi.
Bolintottam es mar tarcsaztam is a szamot. Par csenges utan fel is vette :
-Halo?-kerdezte bele.
-Halo...Miyabi en vagyok Jun.-mondtam.
-Szia. Hallottam mi tortent...sajnalom.-mondta.
-Akkor elmeselte Airi?-kerdeztem.
-Nem a tesoja mondta. Airit probaltuk elerni de nem vette fel.-mondta.- Esetleg nem tudnand ide adni?-kerdezte.
-Persze. De azelott...lenne egy kerdesem...-mondtam.
-Igen?-kerdezte.
-Airinek volt valami a multjaba ami most elo kerult?-kerdeztem.
-Mi?-kerdezte.- Bocsi de volt valami a multjaba, attol lett huvos de csak o tudja mi.-mondta.
-Ertem.
Epp ekkor ertem az ajto ele , benyitottam es csodalkozva vettem eszre hogy nem volt ott senki:
-Jun?,,,,-ekkor mar nem erdekelt semmi.
Lettettem atelefont es futottam ki az egyik cseledhez megkerdezni hova ment Airi, de annyit mondtak hogy nem szolt semmit... nem is lattak kimenni. Ideges kezdtem lenni :
-Nyugi haver...-mondta Satoshi.
-Nem erted hogy nem tudok lenyugodni...-mondtam.- Lehet hogy Airit megfenyegettek vagy valami... es en itt allok ahelyett hogy keresnem...-mondtam.
-Keressuk es a lanyok is...-mondta Kazunari.
-Tudom de megis...-leultem a kanapera tenyerem az arcomba.
Amikor hirtelen nyilt az ajto es Airi sapadt arccal tert jelent meg.
-Airi...-mondtam ki a nevet.
De ekkor o osszesett. Hamar hozza futottam, es felemeltem. Arcabol felre simitottam a hajat es hol megfigyeltem. Arca sapadt volt, szemei alatt erzodott meg egy kis nedv, szoval sirt...
-Jun...-szolalt meg Satoshi.
Ra figyeltem es epp Airi karjat figyelte..amely furcsa lila , es zold foltokba pompazott.
-Valaki megverte?-kerdezte Misaki.- Talan az aki megtamadta a delbe...-allapitotta meg.
Ereztem hogy bennem felgyul a harag es nem tudok itt tetlenul ulni, ha nem fizet meg az a szemet. Ereztem ahogy oklolbe szolrul az oklom.. de ekkor egy gyenge kez ert hozzam ... Airi kinyitotta szemmel, bar gyengen de engem figyelt :
-Nem tortent semmi...-mondta olyan halkan de meg igy is ertettem amit mondott.
-A karodon levo foltok? Azok neked semmik?!
-Jun...
Talan a kelletennel hangosabban beszeltem.
-Kerlek Airi hadd segitsek... mondd el ki tette...-mondtam.
Lattam ahogy szemei meggyulnek konnyekkel , majd elforditja tolem szemet. Ereztem hogy nem akarja elmondani, de meg igy is visszaforditottam alattol a fejet es melyen neztem a szemebe. Es bar ferfikent de szemei nekem is megteltek konnyel , nehez es fajos szivvel lattam igy Airit.
-Nem mondhatom el mert ha elmondom..akkor talan...-de mondatat nem fejezte be...csak lassan becsukta szemet.. es elaludt.
Csalodottan vettem karomban es tettem le az en agyamra. Nem akartam semmi olyat tenni vele.. csak azt akartam erezni hogy itt van mellettem es nem fog elhagyni. En is melleje fekudtem es atkaroltam. Ha megtudom ki tette ezt vele akkor megolom....
Airi:
Egy ido utan a szobamba tul csend lett, semmi jelt nem adott senki. Ezert kelletlenul is felalltam es eldontottem talalkozok Amon-al es egyszer mindenkorra lerendezem vele az ugyet. Hatha meghallgat. Nem volt nehez megtalalnom.. egy nem epp baratsagos helyen lakott.... Volt amelyik srac futyentett ram, volt amelyik beszolt de nem erdekelet. Csak egy erdekelt, hogy megtalaljam Amont. Hosszu kabatam, eltakarta a szoknyam amely rajta volt es a polom, de igy volt jo.. mert nem akartam elkepzelni mi lett volna ha....
Hirtelen mozgas eszleltem a hatam mogott.. es megjelent. Amon es egy bar tarsa akik korul vettek... Nem mondtak semmi.. nem szolaltak meg... egyik sem... csak kozeledtek felem es ekkor az egyik megfogott es a foldre lokott. Konnyes szemekkel figyeltem ahogy mindent ellep a sotetseg.. es mar csak arra eszmeltem hogy a karom lila es zold foltokba pompazik. Egy ido utan megunhattak vagy mit tudom en es elmentek.. en minden erom osszeszedve indultam haza. Amint beertem a szivem Jun fele huzott igy elindultam az o szobaja fele. Kinyitottam az ajtot es meglattam ... felem nezett es csak a nevem ejtette ki. Mert a kovetkezo pillanatba elajultam....
Azutan nem sokar emlekszem csak annyira hogy beszeltem Jun-al. Masnap napsutesre ebredtem...? Vagy talan megsem :
-JUN MATSUMOTO !
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése