A tenger felhomalya
7.resz Egy uj barat vagy szerelem?
Mao:
Nagyon jol erzem magam Jin tarsasagaba. Mindent elfelejtek ha vele vagyok . Alig 2 hete vagyok itt , de madjnem minden orat Jinnel toltok. Amikor megerkeztunk maga Bunka Todo vart. Elmondta, hogy az interju-t mara tettek , addig nyugodtan elvezzem Honsu sziget ertekeit. Ekkor ismet felhangzott az " ertek " szo , a mai napig nem is tudtam mire ertik. Igen, ket het kellett mig rajottem. Az ertek az,hogy valakivel milyen kozel tudsz kerulni par nap alatt , megismerve a tengert. Ebben az esetben rolam es Jinntol volt szo. Amig nekem semmi feladatom nem volt , vele mentem es neztem,hogy fotomodelkedik. Egyik nap engem is megkert hogy alljak melle fotozni , Eloszor nem akartam de majd egyseget kotottunk, azzal hogy o megnez ahogy szaltozok es mutatvanyozok. Az tudni kell Jin-nek nagy az akarat ereje. Orommel tette meg . Vegen meg is dicsert .
Ma Jin felre teve minden munkajat kisert el az interjura. Egy ideig szet valltunk es mar csak akkor lattam amikor en szemben alltam a kerdezommel. Teste fele latszott es kezei hatul voltak. Batorito szavakat kezdte mondani eloszor az ujsagiro.... Es az asztalnal ulo harom ugy mondt donto ember, aki a sorsunkrol fog donteni vagy egyelore csak az enyemrol , engem figyeltek.
-Honnan tamadnak ezek az otletek?-tettek fel az elso kerdest a bemutatkozas utan.
-Egyszeruen, ha meglatok egy helyet a fejembe mar tamadni kezd egy otlet,hogy mi lenne ha itt ez tortenne es ilyenek.-valaszoltam oszinten.
-Es elsore sikerulnek?-kerdezte.
-Mi...Nem... hazudnek ha azt mondanam igen. Nem mint minden ember mi is elvetunk dolgokat, hibazunk es akkor megserulunk.- valaszoltam.
-Es nem felnek hogy annyir megserulhetnek hogy...-nem kellett befejezze a mondatat.
A kamerak minden lepesemet , mozdulatomat filmeztek.
-Igen.... tisztaba vagyunk vele hogy komoly karunkra is lehet. Es ismet hazudnek ha azt mondanam , nem felek hogy egyszer olyan tortenik ami orokre megvaltoztatja az eletem, vagy masok eletet. De attol meg nem hagyom abba... bizom magamba es azt szeretnem hogy masok is bizzanak.- Ezt a kameraba mondtam , bar nem hiszem ,hogy Shun nezi de egy probat meger.
-Es onnek van baratja?-hirtelen tert el a tematol.
-Tessek?-kerdeztem.
-Onnek van baratja?-kerdezte.
-En azt gondoltam hogy a munkamrol akar kerdezni, marmint a hobbymrol...-mondtam.
-Figyeljen ... lattuk hogy a hires Jin Akanishi-vel jott aki meg most is ott all ...-erre a kamerak ot keztek figyelni.
Jin csak mosolyogva intett a kamera fele.
-Csak nem jarnak?-kerdezte eleg kivancsian.
-Eloszor is ...a magan eletem az egyelore maradjon a magan eletem. Masodszor alig par hete talalkoztunk . Es nem jarunk.-mondtam ki a veget hatarozottan.
Jin mintha elszomorodott volna, de amint eszre vette hogy nezem felem pillantott es egy batorito mosoly jelent meg az arcan. De erztem hogy ez nem igazi mosoly.
-Rendben... ertettuk mi...-mondta de ereztem hogy meg mindig fagadtna.
Vegul nagy oromomre vege lett... mar igy is kezdtem elfaradni, a sok kerdes felelet, egy-egy bizonyitas kozott. Vegul orommel mentem Jin fele . Mar nem voltam messze tole amikor hirtelen megalltam. A kezeben egy hatlmas narcisz csokor a kezebe.
-Jin...-mondtam ki nevet.
-Gratulalok.-tartotta elembe.
-De meg nem biztos hogy bevesznek.-mondtam .
-1. Ez azert van mert ilyen ugyes voltal. 2. Biztos hogy bevesznek .-mondta atadva a viragot.
-Akkor...koszonom.-mondtam.
-Koszond meg azzal hogy 2 hetutan eljosz velem egyet vacsorazni.-mondta.
Valojaban igaza van. Sok idot toltottunk egyutt de sosem ettunk egyutt.
-Rendben.-mondtam.
-Holgyem...-felem tartotta karjat.
-Koszonom uram...-ezzel elfogadva es belekapaszkodva.
Nem voltam valami formalisan oltozve. Csak egy farmer , es egy sarga polo. Semmi extra, Jinhez kepest aki mindig jol nez ki , divatosan oltozik es meg sorolhatnam. Szerencsere nem egy elokelo helyre vitt . Erezhette a feszultsegem a kocsiba, mivel azon ragodtam mi lesz ha elokello helyre visz? Biztos elokello helyre visz, mivel a fotosok csak ott lathassak? Nem akarja hogy rajta legyenek majd. Meg ilyenek...
-Agodtal mi?-kerdezte rogton miutan leultunk.
-Igen...-mondtam.
-Ne felj.... Te igy is gyonyoru vagy. -mondta.
-De te nem felsz hogy...-kozbe szolt.
-Nem... a lesifotosok is tudjak hogy ember vagyok en is.-mondta a pincert hivva.
Rendeltunk magunknak sushit es egy pezsgot is. Amelyet sokkal hamarabb kihoztak. Jin toltott eloszor nekem majd neki :
-Szebben kellett volna oltozzek.-mondtam.
-He.... mondtam te igy is gyonyoru vagy.-mondta atadva a poharat.
-Na jo.., holnap megmondjak a dontest, akkor elvihetsz egy elokello etterembe ...-mondtam.- Es szebben oltozok fel. -mondtam.
-Megtiszteletetes lenne...-mondta es koccintottunk.
Szemeim ot neztek, mikozben belekortyoltam a pezsgobe. Egyelore pezsgo volt, holnapra hagyom azt a tenyt hogy szeretem a voros bort. Jin latta,hogy valamin nagyon toprengek de nem kerdezett ra. Vegul egy nagyon kellemes estet toltottunk egyutt. Elbeszelgettunk a regi altalanos evekrol, es nevettunk jokat az epp megado vicces torteneten. Jin furcsa modon szeretne folytatni a sulit, de munkja miatt nem tudja. Latszik rajta azert hogy van ami hianyzik a normalis eletbol. Hogy ne legyel minden percben vedve, attol hogy lesifotos van a kozelbe, ne legy letamadva egy rajongotol... es attol tartva hogy egy csaj mikor fog rad ugrani...Eleg nehez feladat.
Jin haza kisert es jo ejszakat kivanva o is elindult a mostani szalasahoz. Este vizbe tettem a viragokat es megakadt a szemem a kis sziv alaku dobozon. Elvettem es hatra fekudve az agyon arra gondoltam, vajon mit csinalhat most Shun? Shizuka-val van? Talan mar ossze is hazasodtak? Emikoval 1 hete beszeltem azt mondta hogy amikor latta eleg szomoru volt... Talan szakitottak? Nem azt nem hiszem... Shun... szerelmem ... most vajon mit csinalhatsz?
Shun:
Elment...egy szo nelkul elment....El sem bucsuzott, meg az az elotti nap ott voltam vele.... De visszajon, Emiko azt mondta,hogy csak egy interjura ment el.... Visszajon....visszajon...-Nem ertem haver miert idegeskedtsz ennyit.... egy interjura ment el ....-mondta Benjiro.
Epp nalam voltunk es kartyaztunk.
-2 hete... 2 hete...-mondtam eleg idegesen.
-Nyugi... mi van talan szerelmes vagy bele vagy mi?-kerdezte .
-Szerelmes...-ekkor eszembe jutott mosolyogs arca.
Ahogy mutatvanyozik, ahogy kipirul, ahogy a ramesik es szemei melyen kutakodnak bennem, ahogy a felhomalyban csillog... annyira gyonyoru... Oly mas... oly mas mint az eddigi ismert lanyok... mint a suli beli lanyok.... akik sikitanak ha eszrevesznek, es minden megtennenk ertem. O nem ilyen, bar ha ugy vesszuk akkor nem ismertuk meg annyira egymast, amennyit lattam es beszeltunk eleg volt ,hogy tudjam nem olyan... o mas, o kulonleges.
-Shun!-kialtott Okyoito.
Epp tv-t kapcsolta be ahol megjelent ... Mao... Epp az interjut keszitettek . Nagyon idegesen kezdtem nezni :
-Nyugi... Emiko szerint ha ez meg lesz akkor mar johet is haza.-mondta Benjiro.
-De ne hidd hogy ezt a nagy aggodasodat nem tudjuk mi az...-mondta Okyoito.
En csak raztama fejem es tekintetem ujra a kepernyore tekintett , ahol egy sracot mutattak kb. egy idos velem, divatos es az egyik keze hatul volt es testevel valamit takarni akart, de en igy is eszrevettem a hatalmas narcisz csokrot.... Mao-nak?
-Oppa! Na haver ugy latszik lenyultak a csajod...-mondta Okyoito.
-Nem is jarnak... es nem is a csajom.-mondtam.
Bar ketsegeim voltak afelol hogy tenleg nem jarnak-e? Amint vege lett a musornak csak abban akartam remenykedni,hogy tenleg 3 nap mulva legalabb haza jon. Hanem akkor en mejek utana... es ezt komolyan mondom. Nem veszithetem el...nem.... en....en...szeretem Mao-t. Es nem engedhetem hogy elvegyek tolem.... Kettonke a tenger felhomalya es mindig is a milyenk marad.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése