26. Utjaink megse egymase

Szerelmi arnyek

26. Utjaink megse egymase

Airi:

Sirni akartam, es sermmi mast. Annyira fajt ez nekem. Persze tudom hogy en sem mondtam el neki, de szakitani akartam Yuta-val... de .... ezt nem terveztem hogy benne lesz.  Junnak tekintete epp olyan meglepett es epp olyan osszetoro volt mint az enyem. Odakartam menni megmagyarazni neki,hogy az egesz egy tevedes, es elmondani mindent. Miert is mentem el pontosan , miert hagytam el mas fel evre es valojaban hogyan is jottem ossze Yuta-val. Igazabol ennek konnyu volt a magyarazata, eloszor azt hittem beleszerettem es mivel ugy ereztem elfelejtettem Jun-t ezert , osszejottem vele. A hazassag nem volt a tervem meg, de az is becsoppent. A masik ok viszont nehezebbek voltak, feltem hogy ujra megtortenne az ami a multba, es akkor nem lenne visszaut. Se Amonek nem tudnanak megmentini mint a multkor, se Yuta, es se Jun, senki se. Bar Amonek -tol feltem, es attol is hogy elmondanak mi tortent akkor, hisz oszinte legyek az elejn hazudtam, ok az egyetlenek akik tudjak mi tortent, nem egesz vegig, de egy kis reszletet, mivel ok mentettek meg akkor engem....Emlekszem azt hittem akkor ,vegem, tenleg , de megjelentek es megmentettek,. Akkor eloszor hittem Amonekrol hogy megis van jo feluk, es torodnek a barataikkal.  
Jun olyan fajadalmas tekintettel nezett, hogy a szivembe vesodott, de en sem tettem mast.... De megsem mozdultam ,hogy elmondjam az igazat, csak alltam ott , hirtelen valaki megerintette karom :
  -Kicsim, nem mejunk gratulalni.-egy suttogo hang szolalt meg .
  -En....en...-nem tudtam mit mondjak...
Mar csak arra eszmeltem,hogy Yuta megfogja kezem es Jun fele iranyit. Az a lany is odajott a menyasszonya, Saiki Tohoru. Valahonna ismeros volt ez a lany. 
  -Gratulalok Jun baratom.- emelte kezfogasra kezet Yuta .-Es az ifiu , lanynak is. Gratulalok a jegyeseknek.
  -O! Koszonojuk. Mi is  nektek.- nagy cicababa modra puszilta Yuta-t es engem es epp ugyanugy beszelt. 
  -Koszonjuk. Kicsim nincs mondani valod?
En es Jun csak neztuk egymas ugyan olyan fajo tekintettel, egyikunk sem szolalt meg :
  -Gratulalok.-vegul o mondta ki.
  -Koszonjuk. 1 honap mulva meg is hazasodunk.-mondta ki hirtelen Yuta.
  -Mi?!-lepodtem, meg en es Jun is.
  -Min csodalkozol kedvesem, hisz mar jo nehany honapja jartok  jegyeskent.-mondta Saiki.
  -Ez igaz. Es ti?-kerdezte Yuta.
  -Mi csak nem reg, valojaban meg nem voltunk eljegyzve, de nemsokara az is meglesz.-mondta Saiki.
  -Gratulalok.-ennyit mondtam ki a nagy beszedbe.
Ekkor elkezdtem futni ki. Nem erdekelt hova mejek, csak futottam....futottam,...futottam....aztan hirtelen eszrevettem hogy Maimi utcajaba ertem. Es mivel nem volt kedvem, es nem akartam talalkozni Yuta-val ezert bekeroztem. Szerencse Maimi otthon volt, es szivesen fogadott. Amint elmeseltem mi tortent olelesre tarta karjait :
  -Jaj, baratnom.... mennyire fajhat... es Jun nem is tudja az igazat.- Elmondtam, vegul tobb ev utan elmondtam valakinek onszantambol mi tortent akkor...
  -Most biztos azt hiszi ,hogy atvertem , es hazudtam, meg hogy csak jatszottam vele.-mondtam.
  -Ne kincsem, ne erre gondolj, gondold ugy hogy  o jatszott veled, o csapott be. Es neked ugy is ott van egy nagyszeru ember, aki szeret es mindig is fog. Yuta.-mondta ,
  -De en...
  -Sssss... gondold at. Talan masabb lenne az eleted, ha az egesz szerelmed odaadnad Yuta-nak, es vegre elfelejtened Junt.-mondta .
Talan igaza, van de eltudnam most felejteni.... 
  -Es ha nem tudom?
  -Ne igy gondolkozz, gondlod el ,hogy .... miket tett most, miert torte ossze a szived, es egy konnyen elfelejted. Most meg pihenj , beszelek Yuta-val. 
  -Olyan konnyen mondod...talan tortent mar ilyen veled?
  -Csak aludj.
Maimi mindig olyan volt mind egy gondos nover... aki vigyazott ram. Szeretettel, es boldogsaggal toltott el minden egyes pillanat vele. Csak lefekudtem a vendeg szobaba, inkabb osszekuporodtam es gondolkoztam, nem inkabb fajdalmat okoztam magamnak azzal hogy minden rosszra gondoltam ami koztem es Jun kozott volt. 
 "-Bizz bennem Yuta, az lesz a legjobb ha ma nalam alszik. .... Nem...nem... azert... kifaradt es jol esne neki egy kis csajos est. ... Yuta szeret teged biztosithatlak ... rendben szolok neki."
Gondolom ez a parbeszed Maimi es Yuta kozott zajlott. Gondolom sejtett valamit Yuta, jol ismer , es tudhatja ez miert is van. 
  -Airi szolt Yuta ,hogy szoljak holnap erted megy a suliba es a szuleid visszairattak a regi sulidba.
  -Koszi.-nem fordultam meg, csak a semmibe neztem, a sotetsegbe.
Egy kicsit orultem, hogy ujra Miyabi-ekkal lehetek, de mivel Jun ismet Matusmoto ceg orokose, biztos hogy edesanyja ujra visszairassa, es akkor vajon mi lesz.....
Masnap reggel , mar a suli elott alltam... konyvekkel es az egyenruhaval, amelyeket reggel adta ide Maimi , amiket egy szolga hozott otthonrol.  
  -Airi!-hallottam meg Miyabi es Momo hangjat.
Mindeketten elem futottak es atoleltek. Udvozoltek es sajnaltak is egyarnat, de ereztem ok sem ertenek, mivel a hazassag Yuta-val, hisz ok se tudjak akkor mi is tortent. Midenki csodalattal nezett engem ebbe a suliba, es pontosan nem erdekelt. : 
 -Kicsim!-kialtott Satoshi, majd atolelte Miyabit.
  -Edesem...-es ugyan igy tett Miyabi is.
Annyira boldogok voltak, ez egy kicsit jobra tette napom.
  -Udv ujra itt kis csaj.-mondta Kazunari.
  -Koszi.-mondtam egy halvany mosollyal.
  -De tudnod kell hogy ...-de en fejeztem be Misaki mondatat.
  -Jun is visszater ide...-mondtam.
  -Honna tudod?-kerdezte,
  -Gondoltam, hogy csak nem engedi az edeanyja olyan korumenyek kozott tanuljon.-mondtam elindulva az osztaly fele.
Szerencsemre Jun-eknak ez az utolso evuk itt, de megis valamiert feltem ettol az utoslo evtol.  Egesz nap nem lattam Jun-t. A masodik szunetbe epp a tuzlepcsonel voltam :
  -Faj mi?-jelent meg hirtelen Sho.
  -Tessek?-kerdeztem.
  -Szereted meg, es nem tudod elfelejteni, hiaba mondtak neked hogy azt tedd.... -mondta.
  -Ugy beszelsz rola mintha megtortent volna mar veled.-mondtam.
Elmosolyodott , majd felem pillantva :
  -Az eletbe mindenkinek van egy ilyen helyzete, de tul veszeled ha talalsz valakit aki elfelejteti veled. En mar talatam de sajnos talan ot is elveszitem.-mondta.
Ezzel ott hagyott. Kb. Ugyan azt mondta mint Maimi, hogy felejtsem el, da valaki altal. Ez meg mit kellen jelentsen? Marmint tudom mit jelent, de mi van ha nem tudom....elfelejteni....
Az ebed szunet jott , Miyabi kenyszeritett hogy Satsohi-ekhoz uljunk, amiota elmentem, azota nem voltam itt fent, vagy de , amikor  visszaertem?.... Az a fontos hogy ismet egy asztalnal ulok Jun-al majd es akkor...akkor....akkor...mi lesz? Mas fel eve meg baratnojekent ultem itt most meg. mas... teljesen mas , talan ellensegek... Ekkor hirtelen nagy sikoly lett es megjelent.... Felnezett amint meglatott mergesen feljott  : 
 -Ok meg mit keresnek itt ? -kerdezte haragosan.
  -Miyabi a baratnom, es ok a baratnoi. Meghivtam oket.
  -Nem akarok egy asztalnal ulni, egy hazusg, jatszadozo libaval.-ez sziven utott.
  -Jun!-kialtotta Misaki es probalta leallitani.
  -Jun ne felejtsd te is ugyan ugy becsaptad.-mondta Momoko.
  -Nem, ti semmit sem tudtok. Nem ugy totrent mint ahogy hiszitek.-mondta.-De akkor is nem engedem ,hogy ezek itt uljenek. Ez egy szuka...-Ekkor meglokott neki az asztalnak bevertem a konyokom ami verezni kezdett. 
Ebben a pillanatban nalam vege volt, a bizotsitek kiutott. : 
 -Eleg! -kialtottam.- Libanak nevezhetsz, hazugnak, aki jatszadozik az erzeseiddel, aki becsapott de szukanak soha  senki nem neveszhet. Te se mondta el hogy meghazasodsz , es megis elotte megcsokoltal, bevalottad hogy szeretsz meg, erre meg anyad altal elhivsz a bejelenteni valora...- merges lettem es minden szerelem amit erte ereztem gyulolette valt. 
  -De te is ezt tetted, sot szo nelkul elmentel.
  -Meddig fogod ezt meg mondani. Az sem tudod mi tortent...!-kialtottam.- Es hogy tudd kesz voltam mindent felbontani, de hidd el Jun Matusomoto hogy most semmit sem fogok tenni, 1 honap mulva Yuta felesege leszek. Gyulollek Jun Matsumoto gyulollek!-kialtottem es konnyeim csak ugy folytak. 
Ezzel eluftottam .... Amint a furdobe osszeszedtem magam, ismet kegyetlen Airi lettem es az is maradtam az nap vegeig. Amint kiertem Yuta vart . Neki tamaszkodott a kocsinak, minden lany ot figyelte. Egyenruhaba volt es mosolygos arcal nezett. A karjaiba futottam, es atoleltem. . :
  -Segits hogy felejtsem el Junt....

Jun:

  "-Gyulollek Jun Matsumoto gyulollek...." csak ez az egy mondta jart a fejembe. 
Most vajon tenleg meggyulolt?  Es tenleg szakitani akart Yuta-val?
 -Jun...-szolitott meg Satoshi.
De en csak beleutottem az asztalba. 
  -A francba....mi tortenhetett a multba vele...-mondtam.
  -Jun nyugodj le. 
  -Velel tartotok mi?-kerdeztem.
  -Jun azt sem tudod miert ment el... de hidd el amikor erol beszel latszik a szemeb a felem. Szoval barmi is tortent nagyon megrazta es talan valaki meg is fenyegette ezert nem mondta el.
  -Rendben ezt tegyuk fel hogy megertem... de akkor miert hazasodott meg? Miert jott ossze a gyerekkori legjobb baratommal?!-kerdeztem feszulten .
A duhom belulrol emesztett es nem tudtam lenyugodni.
  -Azt nem tudom megmondani...-mondta.
  -Talan elakart felejteni.-jelent meg Miyabi is aki atolelte Satoshi derekat.
  -De nem sikerult...-fejeztem be.
  -Igy van....-mondta.
  -Es akkor miert maradt megis vele?-kerdeztem.
  -Melyik szot nem erted abbol,hogy elakart felejteni.-mondta kicsit mergesen.
  -Jo bocsanat... Bocsanatot kerek toled is , Satoshi toled is es mindenkitol. Csak merges vagyok,. igazabol nem is Airi-re hanem magamra hogy akkor hagytam csak ugy elmenni , es nem tettem ellene semmit. Meg ,hogy most sem teszek ellene semmit...-mondtam.
  -De meg tehetsz.-mondta Momo.
  -De azt mondta meggyulolt. -mondtam.
  -Ismerjuk Airi-t hidd el nem gyulol meg olyan konyen. -mondtak a lanyok. - Csak hagyj hogy beszeljunk vele.
Ezzel elmentek .... 
  -Ugye milyen jok a lanyok.-mondta Satoshi.
  -Ja...-mondtam a foldet nezve.
Nem tudtam elfelejteni a hangnemet ahogy kimondt hogy gyuloll , a konnyeit amelyek az arcan folytak le , a haragjat olyan oszinten beszelet. Ismerem Airit jol, tudom hogy azk a szavaka tlaan orokre szoltak. Es ez emeszt fel legjobban, a dhomet ez taplalja,hogy talan orokre elveszitettem Airit. De gondolkozzak pozitivan meg van eselyem, ahogy mondtak a lanyok Airi meg valahol a szive melyen biztos szeret... elso szerelem vagyok es en leszek az utolso is es az egyetlen szerelme is, igaz szerelme. 

Yuta:

Elsem hittem amikor kimondta Airi .... Este tudtam hogy azert ment el ,mert fajt neki hogy Jun meghazasodik. Es talan szomoru voltam ezert, sot merges is. De amikor karjaimba futott es elmondta hogy segitsek neki ,hogy felejtse el Jun-t az olyan oszintenek es igaznak szolt . Komolyan meg most is alig hiszem.
  -Tenleg?-neztem a szemebe.
  -Igen... gyulollom, gyulolni akarom.-mondta .
Szemebe megjelent a harag es az oszinteseg, tudtam hogy Jun tett valamit, barmit is tett oszinten orulok neki, mert igy mar csak az enyem Airi. 
  -Tenleg ezt szeretned?-kerdeztem ujra.
Meg mindi alig hittem.
  -Jobban mint valaha. Azt akarom hogy csak teged szeresselek, es senki mast. -mondta.
Ezzel megcsokolt, de olyan szedulettel hogy levett a labarol. Tudtam ez Airi mas oldala amit eddig nem mutatott meg, es azt is tudtam hogy ez mar az az Airi amit eloszor ismertem meg a kegyetlen rideg. Igazabol en nem bantam melyik Airit is mutatja ismertem az igazi enjet , es en akkor vagyok a legboldogabb ha szeret. 
  -Gyere menjunk.-erintettem meg.
De aekkor valami nedveset ereztem. A konyoke verzett...
  -Ez meg mi?-kerdeztem.
  -Beutottem...-vette el.
  -Jun tette?-kerdeztem mergesen.
  -Hm...-nem valaszolt, de nekem eleg volt.
  -Valaszolj, ha nem akkor is latom mi az igazsag.
A szeme mindent elarult, ott rejtozott az hogy igen Jun tette.
  -Elegem volt...-elekezdtem indulni a suli fele.
  -Varj ne!-fogott le Airi.- Ne kerlek...hagyd , ha elakarom felejteni Jun-t akkor ...akorr tedd te is, felejtsd el hogy o letezik es hogy o banthat, csak legyunk mi ketten ezen a foldon.-mondtam.
Ezeket a szavakat meg sosem hallottam Airi-tol, es talan igaza volt. Ugy nem lehetunk boldogok hogy mindig feltekeny vagyok Jun-ra , bar most az egyik felem azt mondja hogy mit is tehetnek... hisz valaha meg jartak es szerettek egymast.... Miert nem akarnanak ujra egyutt lenni? ... De a masik felem azt mondta,hogy miert nem bizol meg benne, vagy egyszeruen sosem veszits szem elol. Nem lesz olyan nehez a suli lenne az egyetlen kivetel .... de gondolkozz pozitivan. Amiutan Airi is eszre vette hogy lenyugodtam vegre elindulhattunk. Ahogy Airi beult a kocsihoz megpillantottam kijonni Jun-t es a tobbieket. Duhos tekintetunk talalkozott es nem mentem oda szerencsere hogy bevagjak neki pedig azt akartam.... Mielott beultem volna kivettem a csomgatartobol az elso segely dobozt. Amint beultem Airi az ablakon nezett ki. Megfogtam a bal karjat es ovatosan a konyoke fel forditottam. Szisszentett igy gondolom fajt. Ki tudja hany oraja ult igy es turte. De ezert is szeretem mert ilyen eros, de megis ha kell sirni tud.  Fertotlenitettem majd bekotottem. 
 -Koszi.-mondta mosolyogva.
  -Nem tes semmit.-mondtam.
Visszaraktam a dobozt es elindulthattunk. Egy idejig csend volt kozottunk . Megerkezve a cseledek sorakoztak es bolgoattak, bocsanat inkabb hajoltak. Airi szulei a nappaliba olvastak a sracok meg a tv-t neztek.
  -Szia kislanyom.-koszont az edesanyja.
  -Sziasztok.-koszont Toru is, vagyis az edesapja. 
 En eloszor felmentem atoltozni majd lementem es a fiukkal neztem a tv-t, epp a focit neztek. Airit sehol sem lattam. Az szuleik mintha meg sem mozdulatak volna. Hirtelen lejott Airi egy rovid nadragab es egy majorba. Nagyot nyeltem hogy ne gerjedjek be, moslyogva mellem ult es atolelt. Szoval jatszani akar.... gondoltam magamba. De meilott elkezdthettem volna en is  , megszolalt a telefonja :
  -Igen....szia....persze....de miert? ... Nem tegnap meg nala aludtam....rendben szolok. ... Tessek....?