15.resz Orok kotelek

15.resz Orok kotelek

Mika:

Masnap reggel fej fajassal keltem fel. Sose szokott fajni a fejem hisz vampir vagyok. A hely ahol voltam nem volt ismeros. De ekkor meglattam Agurit:
  -Mi tortent? Es miert faj a fejem?-kerdeztem.
  -Tul sok ideig hasznaltad az erod . Igy elajultal, bar vapmpirok vagyunk egy kezdo meg sebesulhet lelkileg.-mondta.-Amugy ide hoztunk mivel Saori megtudta hogy mi vagy.-mondta ki amitol tartottam.
  -Tessek hogyan?-kerdeztem.
  -Mar egy ideje furcsalta a valtozasod . Es tegnap egy csapat vampir meszarolt egyik sikatorba , a hirekbe is bemontak ezert az emberek felnek. A hirekbe a viselkedest is elarutak, es innen tudta meg Saori, a szuleid meg nem sejtik.-mondta.
  -Saori most biztos fel tolem.-mondtam az arcom tenyerembe temetve. 
  -Azt nem tudhatom.-mondta mellem ulve.
  -Hiro?-jutott eszembe .
  -Nagyon akart latni a harc utan de vegul elment.-mondta es felallt.
  -Akkor mejek suliba.-mondtam.
  -Egy fenet!- mondta.
  -Tessek?-kerdeztem.
  -Mar igy is sok ember van veszelybe el kell menjunk.-mondta.
  -Nem hagyom itt a barataim, csaladom es Hirot.-mondtam.
  -Sajanlom de ha azt akarod hogy ne haljanak meg akkor velunk jossz.-mondta.
Bar itt maradtam volna igaza van.
  -Legalabb hagyj meg par napot.-mondtam.
  -Rendben. Meddig?-kerdezte.
  -Az oszi fesztivalig.-mondtam.
  - 3 nap mulva lesz tokeletes.-mondta.-Sok sikert a suliba.
Dobta nekem a taskam. Elindultam lehajtott fejjel. Hogy bucsuzok el mindenkitol ha felnek tolem...es ha a szuleim is megtudjak? Talan Agurinak igaza van el kell menjunk es soha se jojjunk vissza.:
  -Mika!-kialtott Aya.
Hatra fordultam:
  -Szia.-koszontem.
  -Tegnap olyan hirtelen eltuntel. Minden rendben van? Hiro nagyon aggodott.-mondta .
  -Sajnalom hogy aggodtatok de tortent egy s ket dolog.-Ha a vampirok megtudjak hogy az emberek is tudjak akkor megolik oket is foleg a tanacs.
  -Tortent egy s ket dolog?-kerdezte ram nezve.-Mike mi tortent?

  -Semmi hagyjuk.-mondtam.
Megerkeztunk a suliba . Az osztalyba Tatsuya furcsan nezett ram , tudtam nem emlekszik ram a tegnapira de megis ugy tunt sejt valamit. Lehet Aguri nem vegzett alapos munkat? Az orak hamar lejartak. 
Kint Hiro vart:
  -Mika!-jott hozzam.
  -Szia.-koszontem mosolyt eroltetve magamra.
  -Szia. Minden rendben?-kerdezte.
  -Hat persze.-mondtam.-Van kedved eljonni velem setalni?-kerdeztem.
  -Hat persze.-mondta nagy mosollyal es elindultunk.
Mint mindig atolelve derekat fogoztam , milyen lesz nelkule. Nem erezni illatat , nem hallani a hangjat es nem erezni a csokjat. Sok helyt voltunk es nagyon jol ereztuk magunkat. Tokeletes volt:

  -Nezd!-mutatott egy ekszer butik fele.-Gyere.
Huzott magaval. 
  -Valaszunk egyet igy legalabb tudjak hogy valakihez tartozol.-mondta.
Belegyeztem ,pedig nem tudtam 3 napot fogok vele tolteni csak megis beleegyeztem azert legalabb fogok ra emlekezni meg akkor is ha meghal es en 100 eves vampir leszek evvel a testtel. :
   -Na melyik tetszik?-kerdezte.
Egy egyszerut akartam ami kifejezi szerelmunk. Meg is leletem konnyeden:
  -Az!-mondtam.
Hiro felvette es megneztE:
  -Vau! Szep.-mondta.
Megvettuk mindketott majd a folyohoz mentunk ahol szoktunk lenni. Ott leulve Hiro felhuzta a gyurut az ujjamra majd en felemeltem a kezem es o is:
  -Ez lesz egy fajta kotelek.-mondta.
  -Igy igaz.-mondtam.
Nevetve fordoltunk egymas fele majd megcsokoltuk egymast. Ez volt az egyik legjobb napom. Mosollyal az arcomon indultam haza...varj haza? Mi lesz Saorival? Inkabb vampir sebeseggel fordultam vissza es koroztem az utcakon. Felek ha talalkozok vele felni fog tolem es en azt nem akarom. :
  -Tahara Mika szemelyesen...-hallottam meg egy hangot.
Hirtelen fordultam hatra szembe kerulve egy vampirral.:
  -Te meg ki vagy?-kerdeztem.
  -A tancs volt tagja. O! Ha tudnad mennyit hallottam rolad ott az atvaltozasod ota Azuma-nak nagyon fontos lettel azota.-mondta.
  -Ki az Azuma?-kerdeztem.
  -Az tanacs vezere.-mondta es korozni kezdett.
  -Es mit hallottal rolam?-kerdeztem.
  -Hogy kepesseged van es egy hatalmas erod amit nm tudsz.-mondta.
  -Es?-kerdeztem.
  -Szivesen maradnek meg dumalni de sajnos ennem is kell.-mondta es elment mellettem.
  -De nem ebben a varosban.-mondtam  es neki tamadtam.
Nagyot repulva nekiesett egy falank. Ekkor vettem eszre hogy hol vagyunk? Egy sikatorba:
  -Te teremted az ujszulotteket?-kerdeztem.
  -Csak szeretnem.-mondta.-De nem en vagyok.
Mondta es felallt majd nekem tamadott...de ...:
  -De mennem kell.-mondta par centove tolem.

Tanacs? Szoval nekik is ram faj a foguk?Hat akkor nem fogom olbe tett kezzel varni elmejek inne egynesen hozzajuk. Hatarozottan indultam vissza Aguri es Tsukiko lakasahoz mit sem sejtve par napon beulu mi fog tortenni.................