Szerelmi arnyek
31,resz Momo-chan es Uchiyama
Uchiyama
Jaj...ez a Jun...tenyleg ezt kellene csinaljam csak erte. Egy elit suliba kell menjek, bekell tegyem a labamcsak azert mert Mr.Elitnek eszebe jutott velem is talalkozni. Komolyan ebbe tobbet nem mejek bele. Wau...denagy epulet ez...es milyen magasak a keritesek...hat mondjuk persze hisz ez egy gazdag suli az elit ficsurokon kivul nincs senkinek se helye itt...biztos beengednek?
Mar epp hogy betettem volna alabam a kapun amikor hirtelen zajra lettem figyelmes.
-Szia Momoko...hogy vagy?
-Nincs kedved egyet ellogni?
-Hagyjatok...-egy aranyos lanyt epp zaklattak. Tul aranyos volt,hogy abba is hagyjak.
-Naugyan...gyere...gyere...
-Eresz el !-kezdtek el rancigalni.
De undokok...esekkor megfordultam es felejuk vettem az iranyt...
-Suket vagy,ereszd el.
-Megis ki v agy,hogy eztmeg mondd nekik. O! Mar latom egy delikvens sulibol jossz... Mit keres egy magad fajta itt....egy ilyen korcs...
-Mit mondtal?- indultam neki a lanynak csuklat megfogva es huztam mogem.
-Korcs...-sziszegte meg egyszer fogai kozul.
-Na jo...itt a vege...
Es ezzel meg arcon utottem....a ficsur foldre esett es vert kopott ki.
-Te...kis....
Ezzel meg felallva mind a harman engem kezdtek tamadni... persze nem hagytam magam de igy is foldre teritettek..egyuttes erovel harcoltak. A lany aggodo tekintettel figyelt engem, es szeretett volna valamit tenni de nem tehetett, foldbe gyokerezett a laba ijedsegebe.
-M...me....
-Mi tortenik itt?!-hortelen egy hang szolal meg, mire mindenki szet rebben.
Megpillantom nem messze tolunk Jun-t... megkonnyebulok es elmosolyodok.
-Kic...kicsit...kestel...-mondtam .
-Bocsi haver...mi volt ez?!-fordul a ficsurok fele.
-O kezdte.... -kezdte az akit kepen utottem...
-Momoko!-jelent meg Airi es meg egy csaj.
Momoko? Szoval igy hivjak... Jaj...most mar emlekszem...Buono tagja...
-Momoko jol vagy,mi tortent? Mit tettek vele ti szemetek..?!-mordult rajuk Airi.
-A! Szoval, Momokot zaklattatok?-jott ra az igazsagra Jun.
- Mi nem....-tagadtak.
-De igen...-mondta ki a szavakat Momoko.
-Ti...-kezdett felejuk indulni Airi...
Hat igen valaha meg tetszett Airi de tul estem mar rajta.
-Allj!-szolt ra Jun.- Majd elintezzuk....-majdvalami piros kartyat adott at a fiuknak.- Nemsokara talalkozunk.
Majd elindult felem es felsegitett:
-Bocsi haver...-mondta.
-Hat....ha mar igy mondod...-nevettem el a veget.- Jol esett...mar reg megakartam utni egy ficsurt.
-Na gyere be...-mondta megveregetve vallam.
-Szia Airi.-koszontem neki,majd Momoko lany ele alltam.- Jol vagy?-kerdeztem.
-Igen...-mondta csillogo szemekkel.
-He! Nyugi minden rendben van...Momo-chan-fogtam meg ket kezet,mert eszre vettem hogy remeg.
-I...i...igen...-mondta.
-Uchiyama.-szolt hozzam Jun.
Ezzel meg elengedtem kezet es elindultunk befele.
-Jo ujra latni sracok...-mondtam.
-Mi is orulonk neked...-mondta Satoshi.
-Jun...mi van veled es Airi-val?-kerdeztem.
Nem tekintett ram, lenezett a foldre es elszomorodott. Uuuuhhh...talan nem kellett volna...
-Bocsi...-mondtam.
-Nincs semmi baj... jol vagyok. Azt hittem lesz eselyem...de ugy latszik elszantan eldontotte hogy elfelejt es megprobalja Yuta-val.
-Uhh....ertem... es te?
-Talan elkellene felejtsem en is.. talan nincs mar kozos jovonk.
Hirtelen megallok...
-Mi?! Bocsi mit mondtal?! Tan nem hallottam jol? Hova tunt az a Jun aki elszantan eldontotte hogy visszavarja Airi-t es ujra egyutt lesznek,a ki orakig rola tudott beszelni, aki mosollyal az arcan nezte meg minden koncertet,videoklippet es akkor is amikor visszatert es megtudta hogy megjelent egy masik srac akkor iseldontotte hogy visszaszerzi... en nem ezt a Jun Matsumoto ismertem meg.
-Az a Jun eltunt...-huuuuuu ez komolynak tunik. - Ime az ebedlo es a fenti resz .
Felmentunk es tok kalssznak tunt eza hely...megtudnam szokni... leultunk a kanapera es elkezdtunk beszelgetni.
-Na jo...itt a vege...
Es ezzel meg arcon utottem....a ficsur foldre esett es vert kopott ki.
-Te...kis....
Ezzel meg felallva mind a harman engem kezdtek tamadni... persze nem hagytam magam de igy is foldre teritettek..egyuttes erovel harcoltak. A lany aggodo tekintettel figyelt engem, es szeretett volna valamit tenni de nem tehetett, foldbe gyokerezett a laba ijedsegebe.
-M...me....
-Mi tortenik itt?!-hortelen egy hang szolal meg, mire mindenki szet rebben.
Megpillantom nem messze tolunk Jun-t... megkonnyebulok es elmosolyodok.
-Kic...kicsit...kestel...-mondtam .
-Bocsi haver...mi volt ez?!-fordul a ficsurok fele.
-O kezdte.... -kezdte az akit kepen utottem...
-Momoko!-jelent meg Airi es meg egy csaj.
Momoko? Szoval igy hivjak... Jaj...most mar emlekszem...Buono tagja...
-Momoko jol vagy,mi tortent? Mit tettek vele ti szemetek..?!-mordult rajuk Airi.
-A! Szoval, Momokot zaklattatok?-jott ra az igazsagra Jun.
- Mi nem....-tagadtak.
-De igen...-mondta ki a szavakat Momoko.
-Ti...-kezdett felejuk indulni Airi...
Hat igen valaha meg tetszett Airi de tul estem mar rajta.
-Allj!-szolt ra Jun.- Majd elintezzuk....-majdvalami piros kartyat adott at a fiuknak.- Nemsokara talalkozunk.
Majd elindult felem es felsegitett:
-Bocsi haver...-mondta.
-Hat....ha mar igy mondod...-nevettem el a veget.- Jol esett...mar reg megakartam utni egy ficsurt.
-Na gyere be...-mondta megveregetve vallam.
-Szia Airi.-koszontem neki,majd Momoko lany ele alltam.- Jol vagy?-kerdeztem.
-Igen...-mondta csillogo szemekkel.
-He! Nyugi minden rendben van...Momo-chan-fogtam meg ket kezet,mert eszre vettem hogy remeg.
-I...i...igen...-mondta.
-Uchiyama.-szolt hozzam Jun.
Ezzel meg elengedtem kezet es elindultunk befele.
-Jo ujra latni sracok...-mondtam.
-Mi is orulonk neked...-mondta Satoshi.
-Jun...mi van veled es Airi-val?-kerdeztem.
Nem tekintett ram, lenezett a foldre es elszomorodott. Uuuuhhh...talan nem kellett volna...
-Bocsi...-mondtam.
-Nincs semmi baj... jol vagyok. Azt hittem lesz eselyem...de ugy latszik elszantan eldontotte hogy elfelejt es megprobalja Yuta-val.
-Uhh....ertem... es te?
-Talan elkellene felejtsem en is.. talan nincs mar kozos jovonk.
Hirtelen megallok...
-Mi?! Bocsi mit mondtal?! Tan nem hallottam jol? Hova tunt az a Jun aki elszantan eldontotte hogy visszavarja Airi-t es ujra egyutt lesznek,a ki orakig rola tudott beszelni, aki mosollyal az arcan nezte meg minden koncertet,videoklippet es akkor is amikor visszatert es megtudta hogy megjelent egy masik srac akkor iseldontotte hogy visszaszerzi... en nem ezt a Jun Matsumoto ismertem meg.
-Az a Jun eltunt...-huuuuuu ez komolynak tunik. - Ime az ebedlo es a fenti resz .
Felmentunk es tok kalssznak tunt eza hely...megtudnam szokni... leultunk a kanapera es elkezdtunk beszelgetni.
Momoko:
-Momoko jol vagy?- teritett vissza a valosagba Miyabi.
-Igen...-mondtam.
-Mi volt ez?-kerdezett ra Airi.
-Mi?
-Az a ragyogas amikor hirtelen megfogta a kezedet Uchiyama.
Teny es valo amikor Uchiyama megjelent es megmentett, amikor ram nezett, hozzam szolt es megofgta kezem, ram mosolyodott teljesen elvesztem. Azon tul mar csak en es o leteztunk a vilagba. Szivveresem 100-szorosara nott es legszivesebben elnem engedtem volna kezet...de mi ez? Mi ez hirtelen...nem most latom eloszor....de mondjuk emlekszem elso talalkozasunkra ott a koncerten. Hiaba beszeltem Jun-al, szemem egyszer csak hirtelen a melletto sracra kerult, aki bele szurcsolt uditojebe es elkezdte forgatni a szemet... Szoke haja, barna szeme kitunt a tobbiek kozul es elkezdtem gondolkozni azon vajon hogy hivjak...es milyen lenne vele beszelgetni. Aztan neha eszembe jutott azon toprengve mikor talalkozk ujra vele...es eljott az a pillanat.
-Tudom ezt a nezest...-mondta ki hirtelen Airi.- te...te....szerelmes lettel...
-Mi?-neztem ra.
-De...hogy? Mikor? Ilyen hamar...
-Mik ezek a kerdesek...te is Jun-ba elso latasra beleszerettel,csak meg magadnak sem velted fel...-mondta Miyabi.
-Hogy jon a kepbe Jun?-horkant fel Airi.
-Momoko megtetszett Uchiyama?
-I...igen...-mondtam ki.
-Akkor mit allsz...itt miattad megvertek.-mondta Airi.- Megvedett teged, menj keresd meg es koszond meg.-mondta batorito mosollyal.
-Igen...ezt kell tegyem.
Elkezdtem befele szaladni keresve Jun-ekat... hova vihette? Az ebedlo...beszaladva az ebedlobe megpillantottam fent Jun-ek reszen ahogy epp nevetve beszelgettek.
-Uchiyama...-szolitottam meg.
Megfordult es ram tekintett... felszaladtam es megallottam elotte.
-En...en...koszonom.-hajoltam meg.
-Nem tesz semmit.-mondta felallva es felemelve arcom.
Erintese perzselte borom... Mosolya teljesen elrakadtatott... Ekkor vissza fordult a tobbiekhez...es ismet elkezdtek tarsalogni... En nem mozdultam lesutott fejjel alltam ott ...
-Szeretnel valamit Momoko?-kerdezte meg Jun.
-En....en...-Uchiyamara tekintettem,aki kivancsian varta valaszom.- Nem....
Ijedtem meg...miert? Elindultam lefele de ekkor felfel tartottak Airiek is akik visszaloktek:
-Sracok beszelnunk kell...-mondtak.
-Most?-kerdezte Satoshi.
-Igen.-mondta Miyabi.
-Gyerunk...-mondta Airi.- Momoko mi ellintezzuk addig, tarts tarsasagot Uchiyamanak.
Lokott elebe....
-Jun...-szolt utoljara Jun-nak aki meg szolt egy ket szot Uchiyamanak majd kimentek.
-Milyen kar hogy nem jottek ujra ossze?-ult vissza Uchiyama.
-Igen..Airi makacs...meg o sem tudja sajat erzeseit... de valojaban nagyon szereti Jun-t....ahogy Yuta-t...is...-mondtam es leultem melleje.
-Nehez...-mondta majd hatra dolt.
-Ize.....megegyszer koszonom hogy megmentettel...-es atnyujtottam egy zsebkendot.
-O! Koszi.-mondta mosolyogva es atvette, majd a kihasadt ajkara tette.- Momo-chan....
Annyira tetszik a mosolya...
-Es...va....va...va.n....ked....kedved... eljonni a legkozelebbi koncertunkre?
-Mikor lesz?
-Ma este?
-Persze...-mondta.
De jo...
Jun:
-Mit akartatok beszelni velunk?-kerdeztem.
-Semmit...-mondta konnyeden ki Airi.
-Akkor miert rancigaltatok ki ide...
-Momoko miatt....
Ennyit mondott, de nem is kellett tobb....szoval Momokonak tetszik Uchiyama.... Miyabi Satoshi karjaiba bujt, Misaki es a tobbik beszelgetni kezdtek mig Airi elkezdett indulni az epulet fele.
-Airi...-mondtam de alig hallhatoan...
-Menj utana...-jott hirtelen hozzam Sho.
-Miert?
-Igaza volt Uchiyamanak nem te vagy....-mondta.- Gondold jol at.
Godnoljam at? De mit...elszantan eldontotte hogy elefelejt, es ugy tunik sikerrel jar,mar ram sem nez jo forman.
Uchiyama:
-Es nektek hogy megy a bandatok? -kerdeztem amint elindultunk a koncert helyszine fele.
-Eleg jol...-mondta Satoshi.
-Fellepes?
-Kozelbe.-valaszolta Misaki.
-Ertem...
-Es...mit gondolsz Momoko-rol?
-Aranyos lany...de miert?
-A! Semmi...-terelte a szot Jun.
Furcsaltam.....de valojaban be kell valljam,hogy hazudtam meg nekik is...ma ottamikor ketten maradtunk meglattam Momoko valodiszepseget....annyira mas mint a tobbi lany.....aranyos,kedves baratsagos es ez a felenksege,az hogy meg kell vedeni, a torekenysege megfogott engem....azt hiszem megtetszett...
Elfoglaltuk a helyunket...mar zsufoltsagig megvolt tervea hatalmas csarnok. Mi ismet fent kaptunk helyet...leultunk es vartuk hogy kezdodjon . Vegul a fenyek lekapcsolodtak es megjelent a harom lany... pillantasom Momoko-ra szegezodott.
-Es...mit gondolsz Momoko-rol?
-Aranyos lany...de miert?
-A! Semmi...-terelte a szot Jun.
Furcsaltam.....de valojaban be kell valljam,hogy hazudtam meg nekik is...ma ottamikor ketten maradtunk meglattam Momoko valodiszepseget....annyira mas mint a tobbi lany.....aranyos,kedves baratsagos es ez a felenksege,az hogy meg kell vedeni, a torekenysege megfogott engem....azt hiszem megtetszett...
Elfoglaltuk a helyunket...mar zsufoltsagig megvolt tervea hatalmas csarnok. Mi ismet fent kaptunk helyet...leultunk es vartuk hogy kezdodjon . Vegul a fenyek lekapcsolodtak es megjelent a harom lany... pillantasom Momoko-ra szegezodott.
Momoko:
Annyira ideges vagyok...valahol a tomegben ott van Uchiyama es engem nez...miert ver ennyire a szivem? Miert vagyok ennyire ideges? Meg sosem voltam...a reflektor fenyei szemembe sutnek majd megszokva a zajos tomeg fele tekintek...valahol ott vagy te is...ugye?
-Sziasztok! Hogy vagytok?!-szolalt meg Airi.
Nagy zsivaly tamadt...
-Nagyon hianyoztatok nekunk. Mi nektek?-folytatta.
Ismet egy hatalmas kialtas volt a valasz.
-Keszen alltok?
-Igen!!!!!!-kialtottak.
-Nem hallak?!-jarkalt ossze vissza Airi.
-Igen!!!!!!-odirbaltak.
-Hat akkor gyerunk!-mondtuk egyszerre.
De az en szemem meg mindig Uchiyamat kereste,majd fent a pavolyba, megtalalta... o is engem nezett,de amint meglatta hogy tekintetunk talalkozik elvette szemem rolam... tetszhetek en, egy ilyen sracnak?
Nagy zsivaly tamadt...
-Nagyon hianyoztatok nekunk. Mi nektek?-folytatta.
Ismet egy hatalmas kialtas volt a valasz.
-Keszen alltok?
-Igen!!!!!!-kialtottak.
-Nem hallak?!-jarkalt ossze vissza Airi.
-Igen!!!!!!-odirbaltak.
-Hat akkor gyerunk!-mondtuk egyszerre.
De az en szemem meg mindig Uchiyamat kereste,majd fent a pavolyba, megtalalta... o is engem nezett,de amint meglatta hogy tekintetunk talalkozik elvette szemem rolam... tetszhetek en, egy ilyen sracnak?
Egesz jol ment a koncertunk...mindenki taps vihraba es fellalva tombolt a vegen. Lementunk de szinpadrol de hirtelen Airi megalitott.
-Menj vissza...-adta kezembe a mikrofont.
-Mi? -neztem rajuk.
-Ne kovesd el azt a hibat amit en. Hallgass a szivedre. Ne erezd ugyan azt a fajdalmat amit en...nem akarom hogy te is ezenvegig menjel...Menj....-ragyogo tekinteteben megjelent az oszinteseg es egy konnycsepp vegig gordult az arcan.
Szoval...meg mindig szereti Jun-t... Bolintottam es visszaleptem a szinpadra:
-En...ize...Sziasztok! Meg tartogatok egy meglepetest. Van egy szamom amit mindenkepp elszeretnek enekelni valakinek aki itt van...aki itt van a kozonsegbe... Uchiyama szeretlek!
Az egyik reflektor ra vedodott es tisztan lehetett latni arcan meglepett arcat...A kozonseg felsikitott, hol oromebe,hol meglepettsegbe,hol szomoruusagba.
-Neked szol.
Teljese szivembol enekeltem,ugy ereztem soha nem enekeltem igy mint most,es tekintetem majdnem le nem vetodott Uchiyamarol. Remelem aterzi o is ezt az erzest mint en... aterzi azt hogy egy pillanat alatt mennyire szerettem bele.
A vegen mar lihegve hajoltam meg, feltekintettem de mar nem volt ott Uchiyama... elszomorodtam es lejottem a szinpadrol. Talan megsem erzi azt amit en... Ez....bena...
-Momoko...-nezett ram Airi.
-Hah...mit is kepzeltem...egy olyan fiu mint Uchiyama bele szeret... Biztos valahol jot rohog... ez...nagyon....bena...-es zokogasba tortem ki.
Vegul kicsit osszeszedve magam, atoltoztunk es elindultunk ki ahol Jun-ek vartak.
-Momoko...-szolalt meg Jun.
-Jun ne...-intette le Airi.
Jun csak bolintott.
-Akkor talan nem kellene unnepelnunk...-mondta Kazunari.
-Kazunari...-szolt ra Miyabi.
-Nem ti menjetek...nem akarom elrontani az esteteket...
Ezzel megelindultam haza....:
-Momo-chan!-kialtott hirtelelen valaki-Momo-chan!!!
Megfordulva azt hittem rosszul latok,Uchiyama szaladt utanam.
-Uchiyama...-neztem ra aki lihegve allt megelottem.
-En...en...ez a tied.-adott ategy csokor viragot a kedvencemet liliomot...es a zsebkendomet amit ma atadtam neki.
-Uchiyama...
-Nagyon szep voltal a szinpadon...vagyis mindig szep vagy...vagyis...en...
De ekkor mar nem hagytam beszelni mivel megbatorodtam es megcsokoltam. Csokomat visszonozva,vont karjaiba. Vegul taps viharra rebbentunk szet.
-Gratulalok!-Airi,Miyabi,Sho,Misaki,Jun,Kazunari,Satoshi mind ott voltak...
Mi csak elnevettuk magunkat es olelkezve indultunk felejuk...Airi-ra tekintettem aki szelid mosollyal bicentett jo dontesemert... Miert hazudsz meg magadnak is, ha jobban szereted Jun-t , mind Yutat? Csak fajdalmat okozol magadnak? Hallgas mar te is a szivedre.... Airi nem akarlak szenvedni latni.
-Menj vissza...-adta kezembe a mikrofont.
-Mi? -neztem rajuk.
-Ne kovesd el azt a hibat amit en. Hallgass a szivedre. Ne erezd ugyan azt a fajdalmat amit en...nem akarom hogy te is ezenvegig menjel...Menj....-ragyogo tekinteteben megjelent az oszinteseg es egy konnycsepp vegig gordult az arcan.
Szoval...meg mindig szereti Jun-t... Bolintottam es visszaleptem a szinpadra:
-En...ize...Sziasztok! Meg tartogatok egy meglepetest. Van egy szamom amit mindenkepp elszeretnek enekelni valakinek aki itt van...aki itt van a kozonsegbe... Uchiyama szeretlek!
Az egyik reflektor ra vedodott es tisztan lehetett latni arcan meglepett arcat...A kozonseg felsikitott, hol oromebe,hol meglepettsegbe,hol szomoruusagba.
-Neked szol.
A vegen mar lihegve hajoltam meg, feltekintettem de mar nem volt ott Uchiyama... elszomorodtam es lejottem a szinpadrol. Talan megsem erzi azt amit en... Ez....bena...
-Momoko...-nezett ram Airi.
-Hah...mit is kepzeltem...egy olyan fiu mint Uchiyama bele szeret... Biztos valahol jot rohog... ez...nagyon....bena...-es zokogasba tortem ki.
Vegul kicsit osszeszedve magam, atoltoztunk es elindultunk ki ahol Jun-ek vartak.
-Momoko...-szolalt meg Jun.
-Jun ne...-intette le Airi.
Jun csak bolintott.
-Akkor talan nem kellene unnepelnunk...-mondta Kazunari.
-Kazunari...-szolt ra Miyabi.
-Nem ti menjetek...nem akarom elrontani az esteteket...
Ezzel megelindultam haza....:
-Momo-chan!-kialtott hirtelelen valaki-Momo-chan!!!
Megfordulva azt hittem rosszul latok,Uchiyama szaladt utanam.
-Uchiyama...-neztem ra aki lihegve allt megelottem.
-En...en...ez a tied.-adott ategy csokor viragot a kedvencemet liliomot...es a zsebkendomet amit ma atadtam neki.
-Uchiyama...
-Nagyon szep voltal a szinpadon...vagyis mindig szep vagy...vagyis...en...
De ekkor mar nem hagytam beszelni mivel megbatorodtam es megcsokoltam. Csokomat visszonozva,vont karjaiba. Vegul taps viharra rebbentunk szet.
-Gratulalok!-Airi,Miyabi,Sho,Misaki,Jun,Kazunari,Satoshi mind ott voltak...
Mi csak elnevettuk magunkat es olelkezve indultunk felejuk...Airi-ra tekintettem aki szelid mosollyal bicentett jo dontesemert... Miert hazudsz meg magadnak is, ha jobban szereted Jun-t , mind Yutat? Csak fajdalmat okozol magadnak? Hallgas mar te is a szivedre.... Airi nem akarlak szenvedni latni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése