Naruto Shippuuden opening 14
Tsuki no Ookisa
Ma valahogy a Hold mérete egyre nagyobb
És fényesebben ragyog
Az uton hazafelé görnyedten és szomorúan sétáltam.
Ott mindig van valaki melletted.
Jó lenne ha sirni tudnék, anélkül, hogy bármit is mondanék
Vége , ha kiszáradnak a könnyeim.
Erősebbnek kell lennem
A szomorúság egy lépéssl közelebb kerül a függetlenséghez.
Hányszor kell megsérülnöm, hogy képes legyek a fájdalomra?
Ha vérzik a piros vér, emlékezem,hogy élek.
Lefeküdve az utcára, széttárva karjaimat és lábaimat
Felnézve az égre és gondolkozva
Aki igazán magányos annak nincs múltja,
Valaki aki csak, a jelent ismeri.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése